Egri Élet

… mert ilyen az Egri Élet

SLAM POETRY EGER VOL.1. BERECZ ANDRÁS

A slam poetry egy szókimondó műfaj, ezért a rovatban található videók nyelvezete is alkalmas lehet az ember nyugalmának megzavarására és némi nyitottságot igényel!

 

A Slam szövege:
Koleszomnak ablakából kinézve mit látok? Magamat látom, ahogy az útszélen kint állok, vihogva pipázok miközben a csajommal vitázok, szavaival átkozna az asszony, de…szívemen valahogy nincs átok.
Azon gondolkodám a jégvirág tarkította ablaküvegen át révedezve a vasbetonok szürkeségein, hogy mi a faszt keres pár veréb a vérebek erkélyein?!
Csak néhány megálló innen a kurva parlament, köpnék felé, de nyálam a szembeszélben a Duna partra ment, elkenődött a kavicson, akár a bogár, akit a hülyegyerek a falra kent.
Annyi, meg annyi szépsége van az itteni pezsgő életnek! Csapják a szelet férfiak lányoknak csúnyáknak és szépeknek!
No! Álljunk meg egy szóra, hiszen csúnya lány nincsen, csak lusta, aki cseszik felszállni a 103-as buszra, inkább illegeti csípőjét a poros út szélén, hátha felveszi valaki a végén. Jobb dolga lesz, mint a macskámnak a tévén, ami ontja a mocskot, látni ott boxot, foxot, meg minden hülyeséget, amit az ember csak el tud képzelni.
EFS-504….ezt a rendszámot bámulom 40 perce görnyedt testtartással, hát foglalkozzon a faszom az adóbevallással, jobb lenne a Mariska eladásával, vagy az elszívásával, de ne így lássál majd, amikor elfelejtek élni és bármitől is félni, hisz a folyosón fingok, de nem mondom hogy “safety”.
Jobb a békesség! Kompromisszum megkötve: én sem leszek már Magyarország elnöke, de van eszem, a legtöbbet kihozom belőle….bár sanszos, hogy rágyújtok még előtte.
Á, igen.
Remegő ajkaim közt ficánkol a Piros Multifilter, vajon tilos tudni, mit kell tennem ahhoz, hogy ne egy szar életű legyek….vagy tegyek, legyek hegyek mozdítója, és ne a gyerek, ki legyet hetet evett egy csapásra??
Szóval itt ülök a lépcső második fokán, bár a jobb lábam még csak az elsőn tart….a bal még ott sem.
Miért van ez így? Ilyen az én életformám? Az élet torkán akadtam volna? Ti mit láttok belém? Habzsoljátok a zöld almát, játszva a köd rabját, mint ha nem tudnátok, hogy férges a gyümölcs.
Hihetetlen, nem de bár? Én és a cigim a legaranyosabb gerlepár,  s most is csak tetemvár a szemem látótmezején, hiszen kezem bár gyengül….csak nem ereszti azt a halálpálcát.
Ti csak papoljatok, hagyok szagot, mikor csapott papot hagylak hullni titeket bagómmal a kezemben….egyetlen bűnöm csupán: sötétben sárgán izzó hamuból száll tova füstöm a tudőm útján.
Hát így állunk?! Bélyeget viselünk, kivétel nélkül minden ember, s mint a kender, úgy én is ihletet adok megannyi társamnak.
Vicces, nem igaz? Papírra vetettem komplett társadalom kritikámat, miután elmotyogtam állhatatos kis imámat
..de még mindig a koliban poshadok, este 7 van…..s még a házim sincs kész…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.