Egri Élet

… mert ilyen az Egri Élet

MELODY ENGELHEART – SZERETVE ÉS SZERETVE LENNI

A Deep Purple: Sometimes I Feel Like Screaming című dal fordítása (videoklip: https://www.youtube.com/watch?v=49XBmLTwWsQ)

Fordította: Melody Engelheart
(Szabad fordítás, női szemszögből, mivel a DP énekese férfi…)

Szeretve és szeretve lenni
Néha úgy érzem, üvöltenék a szívem marcangolásától…

Nos, tudod, van, mikor azt érzem, egyszerűen, nem bírom tovább, és üvöltenék, szétvernék mindent magam körül
Megvisel minden, ami körülvesz, amit érzek…
Szeretném, ha mások is átéreznék,
De nem tudnak a bőrömbe bújni, senki nem érzi azt, amit én…
Amikor nem voltál itt velem
Érkezett egy szívbe markoló, megható üzenet tőled
Megpróbáltalak felhívni, de nem értelek el
Most, hogy már itt vagyok, magányomban, megint nagyon hiányzol, annyira, hogy majd’ megszakad a szívem
Azt sem tudom, hol vagyok,
Minden szanaszét hever körülöttem, nem is látom már mindezt, csak az érzelmeimre figyelek
A francba is! Miért kell ennek így lennie, miért nem lehet másképp?
Elterelném a figyelmemet, de folyton a hangodat hallom belül a fejemben, látom az arcod a lelki szemeim előtt, eszembe jutnak a szép emlékeink
Bármire is gondolok, csak ez jár a fejemben
Minden szép pillanat, amit együtt éltünk át,
Összetartozunk…
Az üres térben mindenféle tárgy hever, olyanok is, amelyek Rád emlékeztetnek
Akadnak pasik, akik tele vannak lóvéval, és valamit – ki tudja, mit – de akarnának tőlem…
Meghódítanának, de nem hagyom magam,
Csakis Te létezel!
Hát, a francba is!, nekem tényleg csak Te kellesz, senki más, értsd már meg…
Halld meg, mind azt, amit mondok, vedd észre, próbáld meg átérezni,
Én is megpróbálom…
Akár a falnak is neki tudnék menni ezen az éjféli órán
Tudod, ha az ég nem lenne olyan szép, csillagokkal teli,
Most magamba roskadnék, és zokognék…
De mindez elvarázsol, és én megnyugszom…
Az eltelt idő elmos minden rossz emléket, meglásd…
Én továbbszövöm veled az álmaim…
De most kitépném a sebeket a szívemből, s rajtad is enyhítenék, mert Te vagy a mindenem, tudod?!
Tudod, néha valóban úgy érzem, hogy szívem szerint ordítanék, szétvernék mindent magam körül, de nem teszem meg, semmi értelme, inkább álomra hajtom a fejem, reggel remélem, minden jobb lesz…
Tehát csak be fogom hunyni a szemeimet,
A párnámba dőlök…
Sok fájdalmat okozó dolog történt velem mostanság, meg kellene értened
Meg kellene értened, mindazt, ami bánt engem az életben
Szeretném, ha megértenél
Az egyetlen dolog, ami vigasztal,
Ez a szoba, ahol fekszem, s Rád gondolok, ez az, ami most biztonságot nyújt számomra
De hiányzol innen…
Széthasítja az agyamat és a szívemet a szomorúság és a düh, amit rám ró ez a világ…
Jelenleg semmi mást nem tudok, csak azt, hol tartózkodom,
Ez a szoba a menedékem…
Hát tényleg a fenébe is már!!! Miért kell ennek így lennie, amikor itt is lehetnél…
Gyűlöllek és imádlak egyszerre…
Kérlek, légy velem, ölelj át, szeress…
Bízom benne, hogy hamarosan hazajössz,
S minden olyan lesz, mint rég…
De addig is tudd, hogy szeretlek, s nagyon hiányzol, Te vagy a mindenem
Vágyom rád,
De mindez most lényegtelen, mert Te nem vagy itt velem, pedig…
Pedig… Itt lehetnél…
Átölelhetnél…
Vágyom rád…
Vágyom arra teljes szívemből, hogy visszajöjj,
Mindig várni fogok rád…
Minden rendbe jön, hiszen tudod, összetartozunk
Semmi más nem érdekel, csak és kizárólag ez
A múlt sérelme elmúlt, koncentráljunk a jelenre és a jövőre hát

Hidd el, szeretlek, bocsáss meg nekem, amiért megbántottalak…

Néha valóban ordítani tudnék a szívemben lakozó fájdalomtól!

Nos, tudod, megesik, mikor azt érzem, egyszerűen, nem bírom tovább, és üvöltenék, szétvernék mindent magam körül
Megvisel minden, ami körülvesz, amit érzek…
Szeretném, ha mások is átéreznék,
De nem tudnak a bőrömbe bújni, senki nem érzi azt, amit én…
Amikor nem voltál itt velem
Érkezett egy szívbe markoló, megható üzenet tőled
Megpróbáltalak felhívni, de nem értelek el
Most, hogy már itt vagyok, magányomban, megint nagyon hiányzol, annyira, hogy majd’ megszakad a szívem
Azt sem tudom, hol vagyok,
Minden szanaszét hever körülöttem, nem is látom már mindezt, csak az érzelmeimre figyelek
A francba is! Miért kell ennek így lennie, miért nem lehet másképp?
Elterelném a figyelmemet, de folyton a hangodat hallom belül a fejemben, látom az arcod a lelki szemeim előtt, eszembe jutnak a szép emlékeink
Bármire is gondolok, csak ez jár a fejemben, csakis Te!
S persze minden szép pillanat, amit együtt éltünk át,
Összetartozunk…
Az üres térben mindenféle tárgy hever, olyanok is, amelyek Rád emlékeztetnek
Akadnak pasik, akik tele vannak lóvéval, és valamit – ki tudja, mit – de akarnának tőlem…
Meghódítanának, de nem hagyom magam,
Csakis Te létezel
Nos, nekem tényleg csak Te kellesz, senki más, értsd már meg…
Halld meg, mind azt, amit mondok, vedd észre, próbáld meg átérezni,
Én is megpróbálom…
Akár a falnak is neki tudnék menni ezen az éjféli órán
Tudod, ha az ég nem lenne olyan szép, csillagokkal teli,
Most magamba roskadnék, és zokognék…
De mindez elvarázsol, és én megnyugszom…
Az eltelt idő elmos minden rossz emléket, meglásd…
Én továbbszövöm veled az álmaim…
De most kitépném a sebeket a szívemből, s rajtad is enyhítenék, mert Te vagy a mindenem, ugye, tudod?!
Tudod, néha valóban úgy érzem, hogy szívem szerint ordítanék, szétvernék mindent magam körül, de nem teszem meg, semmi értelme, inkább álomra hajtom a fejem, reggel remélem, minden jobb lesz…
Tehát csak be fogom hunyni a szemeimet,
A párnámba dőlök…
A minden rossz történt velem mostanság, meg kellene értened
Meg kellene értened, mindazt, ami bánt az életben
Szeretném, ha megértenél
Az egyetlen dolog, ami vigasztal,
Ez a szoba, ami biztonságot nyújt most számomra
De hiányzol innen…
Széthasítja az agyamat és a szívemet a szomorúság és a düh, amit rám ró ez a világ…
Jelenleg semmi mást nem tudok, csak azt, hol tartózkodom,
Ez a szoba a menedékem…
A p…..a!!! Miért kell ennek így lennie, amikor itt is lehetnél…
Gyűlöllek, és imádlak most egyszerre…
Kérlek, légy velem, ölelj át, szeress…
Bízom benne, hogy hamarosan hazajössz,
S minden olyan lesz, mint rég…
De addig is tudd, hogy szeretlek, s nagyon hiányzol, Te vagy a mindenem
Vágyom rád,
De mindez most lényegtelen, mert Te nem vagy itt velem, pedig…
Pedig… Itt lehetnél…
Átölelhetnél…
Vágyom rád…
Vágyom arra teljes szívemből, hogy visszajöjj,
Mindig várni fogok rád…
Minden rendbe jön, hiszen tudod, összetartozunk
Semmi más nem érdekel, csak és kizárólag ez
A múlt sérelme elmúlt, koncentráljunk a jelenre és a jövőre hát

Hidd el, szeretlek, bocsáss meg nekem, amiért megbántottalak…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.