Újabb komoly megrázkódtatás érte a világgazdaságot hétfőn hajnalban: az olaj ára kilőtt, a tőzsdék zuhanni kezdtek, és még a hagyományos menedéknek számító arany sem tudta megtartani értékét. A háttérben a gyorsan eszkalálódó közel-keleti konfliktus áll, amely szakértők szerint akár hetekig vagy hónapokig is elhúzódhat – komoly gazdasági következményekkel, írta meg cikkében az economx.hu.
Olajár-robbanás hajnalban
A hétfői kereskedés kezdetén szinte felrobbant a nyersolaj ára a világpiacon.
Az áprilisi szállításra vonatkozó határidős jegyzések mind az amerikai WTI, mind az északi-tengeri Brent esetében hordónként 120 dollárig emelkedtek, ami közel 28 százalékos ugrást jelentett a pénteki záróárakhoz képest.
A piac később valamelyest megnyugodott: magyar idő szerint a hajnali órákban az emelkedés 12–15 százalék körül stabilizálódott. Az egyik lehetséges magyarázat, hogy a G7 országok egyeztetéseket kezdtek a stratégiai olajtartalékok összehangolt felszabadításáról, hogy mérsékeljék az árrobbanást.
Mi váltotta ki a pánikot?
A piacok reakcióját a közel-keleti katonai események gyors eszkalációja váltotta ki.
A hétvégén az Egyesült Államok és Izrael újabb légicsapásokat hajtott végre Iránban, amelyek során katonai bázisokat, rakétaindító állásokat és légvédelmi rendszereket támadtak. A támadások során Teherán egyik legnagyobb olajtárolója is találatot kapott, ami hatalmas tüzeket és olajszivárgást okozott.
Irán válaszul több térségbeli ország ellen indított támadásokat:
Szaúd-Arábia, Katar, Kuvait, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek is érintetté vált. Irakban pedig olajipari létesítmények és külföldi vállalatok telephelyei kerültek célkeresztbe.
A legnagyobb gazdasági következményt azonban az okozta, hogy teljesen leállt a hajóforgalom a Hormuzi-szorosban. Ez a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala: a globális tengeri olajkereskedelem jelentős része ezen halad át.
Szűkülő kínálat, növekvő bizonytalanság
Az energiaellátás kilátásai gyorsan romlottak.
Több ország a tárolókapacitások szűkössége miatt csökkenteni kezdte a kitermelést, miközben Katarban az LNG-termelés is leállt. Jelenleg gyakorlatilag Szaúd-Arábia az egyetlen nagy termelő, amely képes növelni a kitermelést, részben alternatív csővezetékes szállítási lehetőségei miatt.
Az amerikai politikai üzenetek sem csillapították a helyzetet:
Donald Trump jelezte, hogy az Egyesült Államok feltétel nélküli megadást vár Irántól, amit Teherán határozottan visszautasított. Felmerült amerikai szárazföldi csapatok bevetése is, bár erre csak súlyosabb katonai helyzet esetén kerülhet sor.
Az elemzők szerint a kulcskérdés most az, meddig marad lezárva a Hormuzi-szoros. Ha a blokád tartós lesz, az könnyen globális energia- és élelmiszerválságot idézhet elő – akár a 2022–2023-as krízisnél is súlyosabbat.
Zuhanó tőzsdék világszerte
A geopolitikai feszültség azonnal megjelent a pénzpiacokon is.
- A hongkongi tőzsde hat hónapos mélypontra esett, bár végül „csak” 1,7 százalékos mínuszban zárt.
- A japán Nikkei 225 index több mint 5 százalékot zuhant.
A befektetők pánikreakcióját jól mutatja, hogy még a hagyományosan biztonságos eszköznek számító arany és ezüst ára is csökkent, körülbelül 1 százalékkal. Ez gyakran arra utal, hogy a tőkeáttételes befektetők kényszerértékesítéseket hajtanak végre – úgynevezett margin call miatt –, és likvid eszközöket adnak el, hogy fedezetet biztosítsanak pozícióikhoz.
Az előrejelzések szerint az amerikai tőzsdék is 1,5–1,7 százalékos mínusszal kezdhetik a napot, Európában pedig 2–3 százalékos esés valószínű.
A magyar piac sem úszta meg
A negatív hangulat a magyar tőzsdére is átterjedt.
A kereskedés első fél órájában a BUX index több mint 2 százalékos esést mutatott. A vezető részvények közül a legnagyobb vesztes az OTP, amelynek árfolyama több mint 4 százalékkal csökkent.
A devizapiacon is nőtt a bizonytalanság: az euró-forint árfolyam 395–396 között ingadozik. A reggeli órákban rövid ideig erősödött a forint, ami arra utalhat, hogy a jegybank jelzést küldött a piacnak a lehetséges beavatkozásról. A rekordközeli devizatartalék ezt technikailag lehetővé tenné.
Az energiaárak további emelkedése jöhet
Az energiapiacon a feszültség már most érezhető.
A holland energiatőzsdén hétfő reggel közel 20 százalékkal ugrott meg a földgáz ára. Ez különösen kedvezőtlen az olyan országok számára, amelyek jelentős mértékben importra szorulnak – köztük Magyarország számára is.
Mi jöhet ezután?
A piacok jelenleg három kulcstényezőt figyelnek:
- Megnyílik-e újra a Hormuzi-szoros
- Beavatkoznak-e a nagyhatalmak katonailag vagy gazdaságilag
- Felszabadítják-e a stratégiai olajtartalékokat
Ha a konfliktus elhúzódik, az tartósan magas energiaárakat, inflációs nyomást és újabb piaci turbulenciát hozhat világszerte.
A hétfői események mindenesetre egyértelmű üzenetet küldtek a piacoknak: a geopolitikai kockázatok ismét a globális gazdaság egyik legfontosabb mozgatórugójává váltak.
Indexkép: depositphotos
