Sűrű politikai és gazdasági napot hozott augusztus 17.: a kormány teljes körű vizsgálatot indított a 4iG állami kapcsolatrendszerének feltárására, miközben Paksnál továbbra is az alacsony dunai vízállás okozza az egyik legsúlyosabb kihívást. Közben csaknem 59 milliárd forint kerül vissza az államhoz a mohácsi Duna-híd beruházásából, az Alkotmánybíróság elutasította a Fidesz–KDNP három indítványát, és újabb fordulatot vett a Fradi állami támogatása körüli vita is.
Nagyszabású átvilágítás indul a 4iG-nél
Az egyik legnagyobb horderejű bejelentés kétségtelenül a 4iG-csoportot érinti. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat alapján átfogó vizsgálat kezdődött, amely nem egyetlen szerződésre vagy üzletre koncentrál: a 4iG és a magyar állam között az elmúlt években kialakult tulajdonosi, pénzügyi, gazdasági és szerződéses kapcsolatrendszert kívánják feltárni.
Magyar Péter miniszterelnök közlése szerint négy minisztérium vesz részt az átvilágításban, és valamennyi, az Orbán-kormányok időszakában létrejött releváns szerződést megvizsgálják.
A vizsgálat azért is lehet jelentős, mert a 4iG az elmúlt években látványos átalakuláson ment keresztül. Az informatikai vállalkozásból meghatározó távközlési, informatikai, majd hadi- és űripari vállalatcsoport lett. A kormány egyebek mellett az Antenna Hungária tulajdonosi átalakulását, a Vodafone Magyarország megszerzésének finanszírozását, az állami Magyar Fejlesztési Bank szerepét, valamint hadiipari tranzakciókat is górcső alá vesz.
Különösen nagy tétel a Vodafone-ügylet. A Vodafone Magyarországot 2023-ban az Antenna Hungária és a magyar állam közösen vásárolta meg mintegy 660 milliárd forintért, az állam pedig 49 százalékos részesedést szerzett. A mostani átvilágítás ennek finanszírozási hátterére is kiterjed.
A kormány ezen felül a 4iG hadiipari tulajdonszerzéseit és az ezekhez kapcsolódó állami pénzmozgásokat is megvizsgálja. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni: az átvilágítás megindítása önmagában nem bizonyít szabálytalanságot, annak megállapítása éppen a vizsgálat feladata.
Paks továbbra is kritikus pont
Miközben Budapesten szerződéseket és milliárdos tranzakciókat vizsgálnak, Paksnál egészen más jellegű probléma köti le a szakemberek figyelmét.
A rendkívül alacsony dunai vízállás miatt műszaki beavatkozásokkal próbálják biztosítani az atomerőmű számára szükséges hűtővízszintet. Magyar Péter hétfő esti tájékoztatása szerint a szakemberek „mérsékelten optimisták”, de a következő napok továbbra is kritikusak lehetnek.
A beavatkozások között két nagyméretű bárka részleges elsüllyesztése is szerepel. Ezeket a mederhez rögzítették, és egyfajta vízvisszatartó akadályként használják. A művelet a beszámoló szerint már 4–5 centiméterrel megemelte a hűtővízcsatorna vízszintjét.
Emellett Dunaszentbenedek térségében fenékküszöb kialakításán dolgoznak, és megnyitották a Ráckevei–Soroksári-Duna-ágat is. A beavatkozással másodpercenként mintegy 20 köbméternyi többletvíz kerül a Duna főmedrébe, miközben feljebb a vízkivételt is csökkentették.
Vagyis hiába érkeztek biztató hírek, Paks ügye egyelőre korántsem tekinthető lezártnak.
Közel 59 milliárd forint kerül vissza az államhoz a Mohácsi-híd ügyében
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter egy másik jelentős pénzügyi fejleményről számolt be.
A mohácsi Duna-híd kivitelezője, a Duna Aszfalt Zrt. 58,6 milliárd forintnyi, műszaki teljesítéssel még nem fedezett előleget fizet vissza. A beruházást ugyanakkor nem állítják le.
A finanszírozási konstrukciót viszont jelentősen átalakítják. A korábbi rendszerben a kivitelező rendkívül magas, 98 százalékos előleget kapott, az új megállapodás szerint viszont a hátralévő vállalkozói díjhoz viszonyított előleg legfeljebb 20 százalék lehet.
A jövőben havi, teljesítésarányos elszámolásra térnek át, vagyis a kifizetések közvetlenebbül kapcsolódnak majd az adott időszakban ténylegesen elvégzett munkákhoz.
Újabb beruházások veszítették el kiemelt státuszukat
Vitézy Dávid emellett az ingatlanberuházások területén is változásokat jelentett be.
A kormány felülvizsgálja az Otthon Start Programhoz és a rozsdaövezeti fejlesztésekhez kapcsolódó kiemelő rendeleteket. A kabinet indoklása szerint több projekt nem felelt meg megfelelően a megfizethetőség, a városépítészeti minőség vagy a fenntarthatóság követelményeinek.
Több beruházás kiemelt státuszát már vissza is vonták, és Vitézy azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy az érintett projekteknél december 31-ig függesszék fel az új építési engedélyek kiadását. A már jogerős engedélyeket ez nem érintené.
A deklarált cél az, hogy a jövőbeni nagy lakóingatlan-fejlesztések ne pusztán új lakások ezreit jelentsék, hanem a szükséges közszolgáltatásokkal és infrastruktúrával együtt, a meglévő városi környezetbe illeszkedve valósuljanak meg.
Alkotmánybíróság: elutasították a Fidesz–KDNP három indítványát
Politikai szempontból ugyancsak fontos döntést hozott hétfőn az Alkotmánybíróság.
A testület három, a nyáron elfogadott Alaptörvény-módosításokat támadó Fidesz–KDNP-s indítvány ügyében döntött. Ezek a köztársasági elnök megbízatásának megszüntetésével, a parlamenti képviselők cikluskorlátjával, illetve az alkotmánybírák felső korhatárával voltak kapcsolatosak.
Az Alkotmánybíróság mindhárom esetben elutasította a kért megsemmisítést. A testület arra hivatkozott, hogy az alkotmánymódosítások esetében hatásköre az eljárási követelmények vizsgálatára terjed ki, tartalmi felülvizsgálatot nem végezhet.
Ennek következtében hatályban maradnak a júliusban elfogadott rendelkezések. A döntés ugyanakkor nem volt teljesen egységes: több alkotmánybíró különvéleményt fogalmazott meg.
Újabb front nyílt a Fradi és a kormány között
A sport világát sem kerülte el a politikai vita.
Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár hatósági vizsgálatot sürgetett a Ferencvárosnak korábban megítélt 25 milliárd forintos állami támogatással kapcsolatban. A felvetés szerint tisztázni kell, hogy az eredetileg infrastrukturális fejlesztésekre biztosított forrásokat pontosan milyen célokra használták fel.
Kubatov Gábor, az FTC elnöke visszautasította a vádakat, és közölte, hogy rendelkezésre bocsátotta azokat a dokumentumokat, amelyek álláspontja szerint igazolják a pénzek szabályos és az eredeti céloknak megfelelő felhasználását.
Így ebben az ügyben egyelőre két, egymással élesen szemben álló álláspont létezik, amelynek tisztázása a további vizsgálatok feladata lehet.
A Transparency International jogi igazgatója is vezetné az NVVH-t
Közben lezárult a jelentkezési határidő a Nemzeti Vagyon-visszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH) vezetői posztjára.
A nyilvánosságra került nevek között szerepel Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, továbbá Gerő Tamás ügyvéd és Francsics Imre büntetőjogász is.
A pályázatok értékelése megkezdődött, az Országgyűlés illetékes bizottsága pedig a tervek szerint a következő héten dönt arról, kiket hívnak személyes meghallgatásra.
Egyre több területen indul felülvizsgálat
Az augusztus 17-i eseményeket összességében egy közös motívum köti össze: a Tisza-kormány egyre több, az előző kabinetek időszakában született nagy értékű állami szerződést, támogatást és beruházást vesz elő.
A 4iG átvilágítása ennek egyik legnagyobb volumenű eleme lehet, hiszen távközlési, informatikai és hadiipari tranzakciók egész sorát érinti. A Mohácsi-hídnál közben már konkrét pénzügyi eredményről számolt be a kormány: csaknem 59 milliárd forint kerül vissza a kivitelezőtől.
Mindezek mellett azonban egy olyan probléma is ott van a kabinet asztalán, amelynél nem szerződések vagy politikai viták, hanem a természet diktálja a feltételeket: a rendkívül alacsony dunai vízállás miatt továbbra is Paks lehet a következő napok egyik legfontosabb kérdése.
A következő időszakban így nemcsak az lesz érdekes, milyen eredménnyel zárulnak a most elindított átvilágítások, hanem az is, sikerül-e tartósan stabilizálni a paksi atomerőmű működéséhez szükséges vízellátást.
Indexkép: Egri Élet
