Augusztus 19-én hivatalba lép Magyarország új köztársasági elnöke, Baka András. A Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét nyolc nappal ezelőtt választotta meg az Országgyűlés, miután Sulyok Tamás államfői megbízatása júliusban megszűnt. Baka már megválasztása után világossá tette: elnökségének egyik legfontosabb kérdése a magyar társadalom megosztottságának kezelése lehet.
Az Országgyűlés augusztus 11-én titkos szavazással döntött az új államfő személyéről. A voksoláson 146 képviselő vett részt, közülük 140-en támogatták Baka Andrást, hatan ellene szavaztak. A Fidesz és a KDNP képviselői korábbi bejelentésüknek megfelelően nem vettek részt az államfőválasztáson.
Baka András megbízatása különleges politikai és alkotmányos helyzetben kezdődik. Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása kimondta, hogy az akkori köztársasági elnök mandátuma a módosítás hatálybalépését követő napon megszűnik. Az új államfőt pedig az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre választja meg az Országgyűlés.
Hosszú politikai folyamat vezetett az államfőváltáshoz
Az események hátterében a 2026-os országgyűlési választás után kialakult új politikai helyzet áll. A kétharmados parlamenti többséget megszerző Tisza Párt kormányra kerülése után Magyar Péter és Sulyok Tamás között komoly közjogi vita alakult ki az államfő további hivatalban maradásáról.
A kormány végül július 4-én benyújtotta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását. A kabinet akkori közlése szerint a változtatás egy szélesebb alkotmányos átalakítás első lépése, amelyet egy új magyar alkotmány megalkotása követhet. A módosítás előkészítését társadalmi véleményezés is megelőzte.
Az Országgyűlés július 13-án elfogadta a módosítást. Sulyok Tamás néhány nappal később bejelentette, hogy aláírja azt, miközben tartalmi kifogásainak is hangot adott. A rendelkezés július 19-én hatályba lépett, Sulyok államfői mandátuma pedig július 20-án megszűnt.
Az átmeneti időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke gyakorolta ideiglenesen a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit.
Több ismert név is felmerült az államfői posztra
Sulyok Tamás távozása után gyorsan megkezdődött a lehetséges utód keresése. Elsőként Polgár Judit neve került komolyan szóba: a tudományos, kulturális és sportélet tizenhat ismert szereplője javasolta a világhírű sakkozót köztársasági elnöknek. A kezdeményezéshez Magyar Péter is csatlakozott, aki személyesen is találkozott volna Polgárral a felkérés miatt.
Polgár Judit végül nem vállalta a jelöltséget. Döntését egyebek mellett azzal indokolta, hogy nem érzi magában azt az erőt, amelyre egy ennyire megosztott ország egységének megteremtéséhez szükség lenne.
Ezt követően más személyiségek neve is felmerült. Magyar Péter egyeztetett Fülöp Botond ügyvéddel, aki Vidéki Prókátor néven vált országosan ismertté, valamint Romsics Ignác Széchenyi-díjas történésszel és Baka Andrással is. A sajtóban mindhármukat lehetséges államfőjelöltként emlegették.
Végül augusztus 8-án a Tisza-frakció Baka András jelölése mellett döntött.
Ki az új köztársasági elnök?
Baka András személye régóta ismert a magyar és az európai jogászi világban. Korábban az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája, majd a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt.
Legfelsőbb bírósági elnöki megbízatása idő előtt ért véget, amikor a korábbi igazságszolgáltatási rendszer átalakításakor a Legfelsőbb Bíróság helyét a Kúria vette át. Baka az ügy miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, ahol számára kedvező döntés született. Később a Kúrián tanácsvezető bíróként dolgozott.
A 73 éves Baka egyben a rendszerváltozás óta az első elnöki ciklusának kezdetén legidősebb magyar köztársasági elnök.
Baka: nem lehet közös jövőt építeni, ha egymást ellenségnek tekintjük
Megválasztását és eskütételét követő parlamenti beszédében Baka András jelentős részben a magyar társadalom állapotával, a jogállamisággal és az államfő szerepével foglalkozott.
Úgy vélte, az elmúlt időszak egyik legsúlyosabb következménye a társadalom mély megosztottsága. Arról beszélt, hogy nem lehet közös jövőt építeni egy olyan országban, ahol az emberek egymásban politikai vagy társadalmi ellenfelek helyett ellenséget látnak.
Az új államfő szerint egy választási győzelem önmagában nem elegendő a jogállamiság helyreállításához. Ehhez független bíróságokra, szabad választásokra, hatékony alkotmánybíráskodásra, szabad nyilvánosságra, ellenőrizhető kormányzásra és működő demokratikus alkotmányos kultúrára is szükség van.
Baka saját elnöki szerepéről is beszélt. Értelmezése szerint a nemzet egységének képviselete pártpolitikai semlegességet követel, de nem jelenthet értéksemlegességet. Az államfő feladata szerinte nem valamiféle mesterséges egység létrehozása, hanem annak elfogadása, hogy az egymástól eltérő politikai és társadalmi nézeteket valló emberek egyaránt a magyar nemzethez tartoznak.
Beszédében az elszámoltatás kérdésére is kitért. Azt mondta, a jogsértéseket fel kell tárni, a közpénzek felhasználását pedig ellenőrizni kell, ugyanakkor Magyarország jövőjét nem lehet a politikai bosszúra építeni.
Baka András augusztus 19-i hivatalba lépésével véget ér az egy hónapig tartó átmeneti időszak. Az új államfőre olyan időszakban vár a nemzet egységének képviselete és az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés, amikor az országban továbbra is komoly politikai és alkotmányos viták zajlanak.
Az augusztus 11-i beszéde alapján Baka elnökségének egyik központi üzenete már most kirajzolódik: az eltérő vélemények nem szüntethetők meg, de a politikai ellenfelet nem szabad ellenségként kezelni. Az új köztársasági elnök előtt így nemcsak közjogi, hanem komoly társadalmi feladat is áll: hozzájárulni ahhoz, hogy a mély politikai törésvonalak ellenére ismét több legyen az, ami összeköti, mint ami elválasztja a magyarokat.
