Komoly kérdőjel került a jövő évre tervezett jelentős minimálbér-emelés mellé. A magyar gazdaság a vártnál gyengébben teljesít, a munkáltatók pedig arra figyelmeztetnek, hogy a vállalkozások jelentős része nem tudná kigazdálkodni a korábban tervbe vett 14 százalékos növelést. A dolgozók azonban még így is jelentős nettó béremeléshez juthatnak – ehhez viszont már a Magyar Péter vezette kormány adópolitikájára is szükség lehet.
A 2024-ben megkötött hároméves bérmegállapodás eredetileg meglehetősen ambiciózus pályát rajzolt fel: 2025-re 9, 2026-ra 13, 2027-re pedig 14 százalékos minimálbér-emeléssel számolt. A cél az volt, hogy 2027-re a legkisebb kötelező munkabér elérje a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.
A gazdaság azonban nem az eredetileg feltételezett pályán haladt. A 2026-os minimálbér-emelést már 11 százalékra módosították, így jelenleg a havi bruttó minimálbér 322 800 forint, a garantált bérminimum pedig 373 200 forint.
Most pedig egyre valószínűbbnek látszik, hogy a 2027-re tervezett 14 százalékos emeléshez is hozzá kell nyúlni.
A munkáltatók szerint már a 10 százalék is komoly teher lenne
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a korábbi bérmegállapodás mögött olyan gazdasági növekedési várakozások álltak, amelyek végül nem teljesültek.
A VOSZ már korábban is jelezte: a béremelések mértékének összhangban kell maradnia a gazdaság és a vállalkozások teljesítményével. A munkaadói oldal szerint ellenkező esetben egy túlzottan magas kötelező béremelés különösen a kisebb, alacsonyabb termelékenységgel működő vállalkozásokat hozhatja nehéz helyzetbe.
Perlusz a 24.hu Dellának adott interjújában már arról beszélt, hogy a jelenlegi körülmények között még egy 10 százalékos bruttó minimálbér-emelés kigazdálkodása is nehéz feladatot jelentene a vállalkozások számára.
Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a minimálbéren dolgozóknak le kell mondaniuk a kétszámjegyű nettó keresetnövekedésről.
A bruttó helyett a nettó fizetés ugorhat nagyobbat
Itt kerül képbe a kormány adópolitikája.
Magyar Péter választási ígéretei között szerepelt a legalacsonyabb keresetek személyi jövedelemadójának mérséklése. Amennyiben a kabinet olyan adócsökkentést vezet be, amely a jelenlegi 15 százalékos SZJA-terhet 9 százalékra mérsékli az érintett jövedelmeknél, az jelentősen megváltoztathatja a számításokat.
A konstrukció lényege egyszerű: nem feltétlenül a munkáltatónak kellene a teljes nettó béremelkedést finanszíroznia.
Ha például a bruttó minimálbér a korábban tervezett 14 százaléknál lényegesen kisebb mértékben emelkedik, de ezzel párhuzamosan csökken a dolgozó által fizetendő személyi jövedelemadó, a munkavállaló nettó fizetése ennél jóval nagyobb mértékben nőhet.
Perlusz szerint így akár 10 százalék alatti bruttó minimálbér-emelés mellett is elképzelhető kétszámjegyű nettó keresetnövekedés.
Ősszel kezdődhet az igazi vita
Egyelőre azonban sem a 14 százalék eltörléséről, sem egy új százalékos mértékről nincs végleges megállapodás.
Perlusz László augusztus közepén külön is hangsúlyozta, hogy a 2027-es minimálbér hivatalos bértárgyalásai még nem kezdődtek meg, ezért jelenleg korai lenne kész tényként kezelni bármilyen új összeget.
Az eredeti megállapodás ráadásul eleve lehetőséget adott a korrekcióra. A felek annak idején kikötötték, hogy a makrogazdasági környezet – többek között a GDP, az infláció és a bérek alakulása – indokolttá teheti a megállapodás újratárgyalását.
Így az őszi egyeztetések egyik legfontosabb kérdése várhatóan az lesz, hogyan osszák meg a béremelés költségét a munkáltatók és az állam között.
A vállalkozások teherbíró képessége lehet a döntő
A munkaadók érvelése szerint nem egyszerűen arról van szó, hogy a vállalkozások nem szeretnének magasabb fizetést adni. A kérdés az, hogy a cégek bevétele, termelékenysége és gazdasági környezete lehetővé teszi-e annak kitermelését.
A VOSZ arra is figyelmeztetett, hogy ha a minimálbér emelése túlságosan elszakad a vállalkozások tényleges teljesítményétől, annak már foglalkoztatási következményei lehetnek: egyes cégek létszámcsökkentésre kényszerülhetnek, a legsérülékenyebb vállalkozások esetében pedig akár a működés fenntarthatósága is kérdésessé válhat.
Ez különösen azért fontos, mert a minimálbér növelése nemcsak az érintett dolgozók fizetésére hat. A magasabb kötelező bérszint a felette lévő kereseti kategóriákban is bérnyomást idézhet elő, így a vállalkozások teljes bérköltségére hatással lehet.
Végül a dolgozó zsebében maradó összeg lesz a lényeg
A következő hónapokban tehát két, egymással szorosan összefüggő kérdésre kell választ találni.
Az egyik, hogy mekkora bruttó minimálbér-emelést képesek ténylegesen finanszírozni a magyar vállalkozások 2027-ben.
A másik pedig az, hogy a kormány mekkora adócsökkentéssel hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy a dolgozók nettó keresete ennél nagyobb mértékben emelkedjen.
Ezért könnyen előállhat egy elsőre szokatlannak tűnő helyzet: a korábban beharangozott 14 százalékos bruttó minimálbér-emelés elmaradhat, miközben a legkevesebbet kereső munkavállalók nettó fizetése mégis kétszámjegyű mértékben nőhet.
Ehhez azonban már nem elegendő a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása. A kormánynak is hozzá kell tennie a maga részét – elsősorban az adórendszeren keresztül.
Hogy végül mekkora lesz a 2027-es minimálbér, és ebből mennyi marad ténylegesen a dolgozók zsebében, az az ősz egyik legfontosabb gazdaságpolitikai kérdésévé válhat.
Indexkép: depositphotos
