Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) közzétette a 2024-ben felvett, 1 milliárd euró összegű kínai hitel legfontosabb pénzügyi feltételeit. A kölcsön részletei hosszú ideig nem voltak nyilvánosak, noha a szerződéssel kapcsolatos adatok kiadását korábban bíróság is közérdekűnek minősítette.
A most nyilvánosságra hozott adatok szerint a hitelt három kínai pénzintézet – a China Development Bank, a The Export-Import Bank of China és a Bank of China magyarországi fiókja – biztosította. A magyar állam 2024. április 19-én egy összegben hívta le a teljes, 1 milliárd eurós keretet.
A konstrukció változó kamatozású: a 6 havi EURIBOR-hoz 1,5 százalékos kamatfelár társul. A jelenlegi kamatperiódus alapján ez éves szinten 3,916 százalékos kamatot jelent. Emellett a szerződés egyszeri 0,4 százalékos szerződéskötési és további 0,4 százalékos szervezési díjat is tartalmaz.
A hitel futamideje három év, a megállapodás szerint a tőkét és a felhalmozott kamatokat nem részletekben, hanem egyetlen összegben kell visszafizetni 2027. április 19-én. Ez a nemzetközi pénzpiacokon ismert úgynevezett „bullet” törlesztési konstrukció.
Az ÁKK tájékoztatása szerint a forrást a központi költségvetés csúcstechnológiai, energetikai, valamint közlekedési és egyéb infrastrukturális fejlesztéseinek finanszírozására vették igénybe. Konkrét beruházásokat vagy projekteket azonban a közzétett dokumentum nem nevez meg.
A hitel körül már a felvétele óta komoly vita alakult ki. A részletek nyilvánosságra hozatalát több közérdekű adatigénylés is sürgette, és bírósági döntés is született arról, hogy az információk közérdekűek. Az ÁKK azonban csak később tette közzé a legfontosabb pénzügyi adatokat.
A konstrukció azért is jelentős figyelmet kapott, mert több elemző felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország korábban az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközéből (RRF) is hozzájuthatott volna több milliárd eurónyi, kedvezőbb feltételű finanszírozáshoz. Ez a lehetőség azonban végül nem valósult meg, így a kínai hitel lett az egyik legnagyobb összegű külső forrásbevonás az elmúlt években.
Indexkép: Egri Élet
