Riasztó a helyzet: évente több mint 130 új családorvosra lenne szükség Magyarországon, de nincs elég utánpótlás

Komoly kihívásokkal néz szembe a magyar alapellátás: a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint a háziorvosi rendszer hosszú távú működése veszélybe kerülhet, ha nem születnek mielőbb átfogó intézkedések. A szakmai szervezet úgy látja, hogy a jelenlegi folyamatok mellett egyre nehezebb lesz biztosítani a megfelelő betegellátást.

A probléma hátterében több tényező áll. Az alapellátásban dolgozó orvosok jelentős része már a nyugdíjkorhatár közelében vagy azon túl dolgozik, miközben a fiatal orvosok közül egyre kevesebben választják a háziorvosi hivatást. A kamara szerint a szakma vonzerejét rontja a finanszírozási bizonytalanság, a magas adminisztrációs teher, valamint az, hogy sok praxis gazdaságilag is nehezen fenntartható.

Egyre kevesebb orvos, egyre több beteg

Az adatok azt mutatják, hogy egyetlen év alatt közel két százalékkal csökkent a háziorvosok száma, miközben az egy orvosra jutó betegforgalom több mint három és fél százalékkal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a még szolgálatban lévő orvosokra folyamatosan növekvő terhelés hárul.

A Magyar Orvosi Kamara szerint a legnagyobb gondot nem a külföldi munkavállalás okozza, hanem az, hogy kevés fiatal lép be a rendszerbe, miközben egyre többen hagyják el a pályát vagy vonulnak nyugdíjba.

Elöregedő szakma

A statisztikák különösen aggasztóak. A családorvosok medián életkora már elérte a 61 évet, a házi gyermekorvosoké pedig a 63 évet. A jelenleg praktizáló családorvosok mintegy 38 százaléka már nyugdíjasként dolgozik tovább, hogy biztosítani lehessen az ellátást.

A szakemberek számításai szerint a nyugdíjba vonulók pótlásához évente átlagosan 131 új családorvosra lenne szükség. Ezzel szemben a családorvosi rezidensképzésre évente mindössze 72–103 jelentkező kerül be, és közülük sem mindenki marad hosszú távon a szakmában.

Nincs pontos kép a következő évek helyzetéről

A kamara arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre olyan részletes humánerőforrás-elemzés, amely pontosan megmutatná, mekkora orvoshiány várható az elkövetkező öt-tíz évben. Ezért országos szintű adatgyűjtést és átfogó felmérést sürgetnek annak érdekében, hogy megalapozott döntések születhessenek a képzési és munkaerő-tervezési kérdésekben.

Átfogó reformot sürget a Magyar Orvosi Kamara

A szakmai szervezet szerint a háziorvosi rendszer stabilizálásához egyszerre több területen is változtatásra lenne szükség.

Javaslataik között szerepel:

  • az alapellátás finanszírozásának jelentős emelése;
  • az orvosok és szakdolgozók bérrendezése;
  • a fiatal orvosok ösztönzése magasabb kezdő fizetéssel, ösztöndíjakkal és letelepedési támogatásokkal;
  • a praxisok működési költségeinek nagyobb állami támogatása;
  • a praxisfinanszírozás inflációkövetővé tétele.

A kamara emellett azt is indokoltnak tartja, hogy a nyugdíjkorhatár feletti háziorvosokat mentesítsék a kötelező ügyeletek alól, miközben az ügyeleti díjazást is versenyképesebbé kellene tenni.

A praxisok megőrzése is kulcskérdés

A szakmai szervezet szerint meg kell akadályozni a kötelező praxisösszevonások további terjedését, valamint létre kellene hozni egy állami Praxisalap-kezelőt, amely segítené a betöltetlen körzetek működtetését és a praxisjog értékének megőrzését.

Fontos lenne egy országos helyettesítési rendszer kialakítása, egészségügyi adminisztrátorok alkalmazása, valamint a szakdolgozók feladatkörének bővítése is, hogy az orvosok több időt fordíthassanak a betegek ellátására.

Kevesebb papírmunka, több gyógyítás

A Magyar Orvosi Kamara szerint jelentősen csökkenteni kellene a bürokratikus terheket is. Egyszerűbb adminisztrációra, valamint szélesebb diagnosztikai, gyógyszerfelírási és beutalási jogosultságokra lenne szükség. Az elmúlt időszakban több jogszabály-módosítás is ebbe az irányba tett lépéseket, amelyek a háziorvosok kompetenciáinak bővítését célozzák a szakellátás tehermentesítése érdekében.

A kamara végül egy olyan, döntési jogkörrel is rendelkező országos munkacsoport felállítását kezdeményezi, amelyben a szakmai szervezetek, az egyetemek és az egészségügyi intézmények közösen dolgoznának ki hosszú távú megoldásokat.

A cél egy olyan háziorvosi rendszer kialakítása, amely kiszámíthatóbb, vonzóbb a fiatal orvosok számára, és hosszú távon is képes biztosítani a magyar lakosság biztonságos alapellátását.

Indexkép: Egri Élet, illusztráció