Negyven csecsemő várja a jövőjét a miskolci kórházban – országos vizsgálat indult az ügyben

Mintegy 40 csecsemő van jelenleg a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházban, pedig többségüknek már nincs szüksége egészségügyi ellátásra. A kisbabák azért maradnak az intézményben, mert gyermekvédelmi, szociális vagy családi okok miatt egyelőre nem sikerült számukra megfelelő elhelyezést biztosítani.

A helyzet súlyossága miatt Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter célvizsgálatot rendelt el, amelynek célja, hogy minden érintett gyermek ügyét egyenként áttekintsék, és mielőbb megtalálják a számukra legbiztonságosabb megoldást. A miniszter a napokban személyesen is ellátogatott a miskolci intézménybe Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszterrel, valamint a gyermekvédelem és az egészségügy vezető szakembereivel.

Országos probléma, nem csak miskolci

A minisztérium adatai szerint országosan több mint 320 csecsemő és kisgyermek rekedt kórházakban, közülük mintegy 256-an már egészségügyi ok nélkül tartózkodnak az intézményekben. Az érintett gyermekek átlagosan 105 napot töltenek kórházi környezetben, miközben már családban vagy más gyermekvédelmi ellátásban kellene élniük.

A vizsgálat során gyermekenként elemzik:

  • miért maradt kórházban,
  • hol akadt el az ügyintézés,
  • milyen támogatást kapott a család,
  • és milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy mielőbb biztonságos környezetbe kerüljön.

A kórház csak átmeneti megoldás

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a kialakult helyzetet nem az egészségügyi rendszer okozza. A kórházak ilyenkor átmeneti, biztonságos ellátást biztosítanak a gyermekeknek addig, amíg a gyermekvédelmi vagy szociális rendszer megfelelő elhelyezést nem talál számukra.

A tárcavezető szerint a probléma megoldásához összehangolt szakmai együttműködésre, gyorsabb hatósági eljárásokra és hatékonyabb gyermekvédelmi intézkedésekre van szükség.

Önkéntesek is segítenék a legkisebbeket

A minisztérium kiemelt figyelmet fordít a csecsemőringató-programra is. A kezdeményezésben megfelelő képzésen részt vett önkéntesek látogatják a kórházakat, hogy ölbe vegyék, ringassák és foglalkozzanak azokkal a kisbabákkal, akik hosszabb időre intézményi ellátásba kényszerülnek. A cél, hogy a gyermekek minél több személyes törődést kapjanak addig is, amíg végleges otthonra találnak.

Szakértők szerint mélyebb rendszerproblémák állnak a háttérben

Barkai László, a Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának intézetigazgatója szerint a jelenség mögött egyszerre húzódik meg a nevelőszülői hálózat kapacitáshiánya, a gyermekvédelmi rendszer túlterheltsége, a családok nehéz szociális helyzete és a hosszadalmas hatósági folyamatok.

A szakember úgy véli, tartós eredményt csak átfogó intézkedésekkel lehet elérni. Ezek közé tartozik:

  • a nevelőszülők anyagi és szakmai megerősítése,
  • a gyermekvédelmi és örökbefogadási eljárások felgyorsítása,
  • a krízishelyzetben lévő családok célzott támogatása,
  • valamint az önkéntes programok további bővítése addig, amíg a gyermekek családi környezetbe nem kerülnek.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a csecsemők fejlődése szempontjából a legfontosabb, hogy a lehető legrövidebb időn belül szerető, stabil családi környezetbe kerüljenek, hiszen a hosszú kórházi tartózkodás érzelmi és fejlődési szempontból is komoly kockázatokat jelenthet.

Indexkép: Egri Élet, illusztráció