Egyre nagyobb nyomás nehezedik a bankokra és az ügyfelekre a pénzügyi csalások miatt. Az Erste friss adatai szerint mindössze fél év alatt közel 21 ezer alkalommal próbáltak pénzt megszerezni a csalók a bank ügyfeleitől, a támadásokban érintett összeg pedig megközelítette a 7 milliárd forintot.
A számok azért is figyelemre méltók, mert a csalási kísérletek száma már az év első hat hónapjában elérte a tavalyi teljes éves mennyiség mintegy 60 százalékát. Az összeg még ennél is gyorsabban nőtt: a megkísérelt közel 7 milliárd forint már a tavaly egész évben regisztrált érték körülbelül 90 százalékának felel meg.
A legtöbb támadás a bankkártyákat érinti, de nem ott próbálják megszerezni a legtöbb pénzt
A csalási kísérletek mintegy 85 százaléka bankkártyákhoz kapcsolódott, ám az igazán nagy összegeket más módszerrel próbálják megszerezni a bűnözők.
Az átutalásos visszaélések ugyan kevesebb esetet jelentenek, az érintett pénzösszeg tekintetében azonban messze ezek a legveszélyesebbek: a megkísérelt csalások összegének körülbelül 84 százaléka átutalásokhoz kapcsolódott.
A háttérben sokszor már nem egyszerű technikai támadás áll. A csalók egyre gyakrabban magát az ügyfelet veszik rá arra, hogy átutalja a pénzét vagy hozzáférést biztosítson a bankszámlájához.
5,7 milliárd forintot sikerült megvédeni
A bank adatai szerint a csalási kísérletek 85 százalékát sikerült megakadályozni az első fél évben. Ez javulás a tavalyi egész éves, 83 százalékos arányhoz képest.
Az Erste számításai szerint a védelmi rendszerekkel és a beavatkozásokkal mintegy 5,7 milliárd forintnyi ügyfélpénzt sikerült megóvni.
A pénzintézet ugyanakkor kedvező tendenciáról is beszámolt: csökkent a bankkártyás adathalászathoz, illetve a George digitális banki felülethez kapcsolódó próbálkozások száma és az ezekkel érintett összeg.
Másodpercek töredéke alatt kell felismerni a gyanús utalásokat
A csalók módszereinek fejlődésével párhuzamosan a bankok biztonsági rendszerei is egyre összetettebbé válnak. Az Erste saját, valós időben működő megfigyelőrendszerrel elemzi az átutalásokat, hogy még a tranzakció teljesülése előtt felismerhesse a gyanús műveleteket.
A pénzintézet emellett csatlakozott a GIRO Központi Visszaélésszűrő Rendszeréhez is. A központi infrastruktúra célja, hogy rendkívül rövid idő alatt értékelje az azonnali fizetési rendszerben zajló tranzakciók csalási kockázatát.
A védekezés másik eszköze az átutalási limitek alkalmazása. A Magyar Nemzeti Bank is azt tanácsolja a számlatulajdonosoknak, hogy olyan limiteket állítsanak be, amelyek megfelelnek tényleges fizetési szokásaiknak. Egy megfelelően megválasztott limit ugyanis jelentősen korlátozhatja az illetéktelenül megszerezhető összeget.
„Veszélyben van a pénze, azonnal utalja át!” – itt kell megszólalnia a vészcsengőnek
A modern banki csalások egyik legerősebb fegyvere nem valamilyen különleges informatikai program, hanem az emberi manipuláció.
A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója szerint az internetes csalásoknál a megtévesztés és a pszichológiai manipuláció alapvető eszköz: a támadók megpróbálják rávenni az áldozatot arra, hogy saját maga adja át a hozzáféréshez szükséges információkat vagy hajtsa végre a kívánt műveletet.
Tipikus forgatókönyv, hogy az áldozatot telefonon felhívja egy magát banki alkalmazottnak, rendőrnek vagy más hatósági személynek kiadó csaló. A történet rendszerint sürgető: állítólag gyanús tranzakció történt, támadás érte a bankszámlát, ezért a pénzt azonnal egy másik, úgynevezett „biztonságos számlára” kell átutalni.
A cél éppen az, hogy az áldozatnak ne maradjon ideje ellenőrizni a történetet.
Távoli hozzáférést kérnek? Azonnal legyen gyanús!
Különösen veszélyes módszer, amikor az elkövetők arra kérik az ügyfelet, hogy telepítsen számítógépére vagy telefonjára egy távoli hozzáférést biztosító alkalmazást.
Az MNB egyértelműen figyelmeztet: más kérésére nem szabad ilyen programot – például AnyDesk vagy TeamViewer alkalmazást – telepíteni banki ügyintézéshez. A jegybank tájékoztatása szerint a bankok nem kérnek ilyet ügyfeleiktől.
Ezek az alkalmazások önmagukban legitim programok, de rossz kezekben lehetőséget adhatnak arra, hogy a támadó távolról lássa vagy akár irányítsa az eszközt. Így az áldozat gyakorlatilag saját maga engedheti be a csalót a digitális pénzügyeibe.
A hamis befektetések is komoly veszélyt jelentenek
Az Erste tapasztalatai szerint a manipuláción alapuló visszaélések mellett továbbra is jelentős problémát jelentenek a befektetési csalások.
Ezeknél az elkövetők látványos hozamokkal, különleges befektetési lehetőségekkel vagy gyors meggazdagodással csábíthatják az áldozatokat. A történetet sok esetben professzionálisnak tűnő internetes felületekkel teszik hihetőbbé.
Az ügyfél egy hamis befektetési oldalon akár azt is láthatja, hogy a befizetett pénze „dolgozik”, az egyenlege pedig folyamatosan növekszik. A képernyőn megjelenő nyereség azonban nem feltétlenül létezik – az egész felület arra szolgálhat, hogy az áldozat újabb és újabb összegeket fizessen be.
Már a vállalkozások pénzére is vadásznak
Nemcsak a lakossági ügyfelek vannak veszélyben. A vállalkozások különösen értékes célpontok lehetnek, hiszen céges bankszámlákon akár lényegesen nagyobb összegek mozoghatnak.
Az egyik módszer, amikor a csaló egy ismert üzleti partner vagy beszállító nevében jelentkezik, majd azt kéri, hogy a jövőbeni számlák ellenértékét egy „megváltozott” bankszámlaszámra utalják.
Az MNB ezért azt javasolja a vállalkozásoknak, hogy a bankszámlaadatok módosítására vonatkozó kérelmeket minden esetben külön ellenőrizzék, és az ellenőrzéshez ne az esetleges gyanús üzenetben megadott elérhetőséget használják.
Néhány perc óvatosság milliókat érhet
A technológiai védelem önmagában nem képes minden csalást megakadályozni. Különösen nehéz helyzet alakul ki akkor, amikor a számlatulajdonos a megtévesztés hatására saját maga hagy jóvá egy átutalást.
Éppen ezért érdemes minden váratlan, pénzügyekkel kapcsolatos telefonhívásnál fenntartással kezelni a sürgetést. Ha valaki banki vagy hatósági alkalmazottnak adja ki magát, majd pénz átutalását, belépési adatok megadását vagy távoli hozzáférést biztosító program telepítését kéri, érdemes megszakítani a beszélgetést, és a bankot a hivatalos elérhetőségén külön visszahívni.
Az MNB arra is felhívja a figyelmet, hogy hasznos lehet az egyenlegváltozásokról azonnali értesítéseket beállítani. Így az ügyfél gyorsan észlelheti azokat a tranzakciókat, amelyeket nem ő kezdeményezett, és haladéktalanul kapcsolatba léphet a bankjával.
Az Erste első féléves adatai mindenesetre világosan mutatják: a banki csalások már nem elszigetelt esetek, hanem tömegesen jelentkező támadások. A csalók módszerei folyamatosan változnak, ezért a banki biztonsági rendszerek mellett egyre nagyobb szerepe van annak is, hogy az ügyfelek felismerjék a manipuláció tipikus jeleit.
Indexkép: depositphotos
