Lépfenével fertőződött meg egy szarvasmarha-állomány Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében. Hat állat rövid időn belül, különösebb figyelmeztető tünetek nélkül pusztult el. A hatóság azonnali intézkedéseket rendelt el, az állomány vakcinázását pedig már megkezdték.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai igazolták, hogy lépfene, más néven anthrax jelent meg egy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei szarvasmarha-állományban. A vizsgálatokra azt követően került sor, hogy hat állat váratlanul elhullott.
A Nébih közlése szerint az állatoknál az elhullást megelőzően nem jelentkeztek a lépfenére jellemző, könnyen felismerhető tünetek. Az eset után a járási főállatorvos haladéktalanul helyi zárlatot rendelt el, miközben megkezdődött az érintett állomány lépfene elleni vakcinázása is.
A közeli legelő lehetett a fertőzés forrása
A szakemberek jelenlegi feltételezése szerint a megbetegedések hátterében egy közeli, lépfene-spórákkal szennyezett legelőterület állhat. Ez azért különösen fontos, mert az anthraxot okozó Bacillus anthracis baktérium spórái rendkívül ellenállóak: a talajban akár évtizedeken keresztül megőrizhetik fertőzőképességüket.
Bizonyos környezeti változások ismét a felszínre hozhatják ezeket a hosszú ideje jelen lévő spórákat. Ilyen lehet például a földmunka, a talaj bolygatása, az áradás, de a tartós szárazság és az aszály is. Az így felszínre kerülő kórokozó elsősorban a legelő állatok számára jelent veszélyt.
Emberre is veszélyes lehet
A lépfene úgynevezett zoonózis, vagyis állatról emberre is átterjedhet. Elsősorban a kérődzők – így a szarvasmarhák, juhok és kecskék – fogékonyak rá, de más állatok és az ember is megbetegedhet. A Nébih tájékoztatása szerint ugyanakkor a betegség emberről emberre, illetve közvetlenül állatról állatra nem terjed, a fertőzések jellemzően valamilyen közös környezeti fertőzési forráshoz kapcsolódnak.
Az állatok többek között legelés közben, szennyezett takarmánnyal vagy vízzel vehetik fel a kórokozó spóráit. Szarvasmarháknál súlyos esetben az elhullás olyan gyorsan bekövetkezhet, hogy előtte alig vagy egyáltalán nem észlelhetők jellegzetes tünetek.
Ritka Magyarországon, de nem tűnt el
A lépfene napjainkban Magyarországon ritkán fordul elő, ám időről időre ismét felbukkanhat. A Nébih szerint a mostani esetet megelőzően 2025-ben és 2019-ben is azonosították a kórokozót egy-egy esetben Magyarországon.
A betegség ellen rendelkezésre áll hatékony vakcina, ezért a fertőzés szempontjából veszélyeztetett területeken a megelőzésnek kiemelt szerepe van. A hatóság arra hívja fel az állattartók figyelmét, hogy gyanús megbetegedés vagy hirtelen állatelhullás esetén különösen fontos a járványügyi előírások betartása és a szükséges hatósági intézkedések végrehajtása.
A jelenlegi borsodi esetnél a helyi zárlat és az állomány vakcinázása már folyamatban van, hogy megakadályozzák további állatok megbetegedését.
Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal – Nébih
Indexkép: depositphotos
