Vége egy korszaknak: felszámolták Schmidt Mária két évtized alatt felépített intézményrendszerének alapját

Alapjaiban rendeződik át a Schmidt Mária nevéhez kötődő történelmi és emlékezetpolitikai intézményrendszer. Megszűnt az a közérdekű vagyonkezelő alapítvány, amelyhez több meghatározó intézmény és jelentős állami vagyon kapcsolódott. A döntés után immár az új kulturális tárcára vár, hogy meghatározza, mi történjen az elmúlt több mint két évtizedben felépített szervezeti és ingatlanvagyonnal.

A változás középpontjában a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK) áll. A szervezet megszüntetése nem egyszerűen sajtóértesülés: a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint az alapítói jogokat gyakorló miniszter 2026. július 31-i hatállyal döntött az alapítvány megszüntetéséről.

Ezzel egy több mint két évtized alatt kiépült, Schmidt Mária személyéhez szorosan kötődő intézményi struktúra került teljesen új helyzetbe.

A Terror Házától egy egész intézményhálózatig

A KKETTK története szorosan összefonódott a Terror Háza Múzeuméval. Az alapítvány 2000-ben vásárolta meg az Andrássy út 60. alatti épületet, amely a XX. századi magyar történelem két diktatúrájához is kapcsolódott: előbb a nyilasok, később a kommunista politikai rendőrség használta.

Az épületben 2002-ben nyílt meg a Terror Háza Múzeum, amelynek főigazgatója Schmidt Mária lett. Az intézmény az ezt követő évtizedekben a magyar emlékezetpolitika egyik legismertebb és egyben legtöbbet vitatott szereplőjévé vált. Schmidt Mária a múzeum létrejöttének történetéről korábban úgy beszélt, hogy az Andrássy út 60. emlékmúzeummá alakításának ötlete még az 1998-as választás előtt született meg.

2010 után azonban már messze nem csupán egy múzeumról volt szó.

A KKETTK körül fokozatosan egy jóval szélesebb intézményi és kutatói hálózat épült fel. Ennek legismertebb szereplői közé tartozott a XX. Század Intézet, amely elsősorban történelmi kutatásokkal foglalkozott, valamint a politikai és társadalmi kérdések elemzésére koncentráló XXI. Század Intézet.

A rendszerhez az évek során nemcsak intézmények, hanem jelentős ingatlanvagyon és kulturális örökség is kapcsolódott.

Az államhoz kerülnek vissza a feladatok

A mostani változás egyik legfontosabb eleme, hogy az alapítvány megszűnésével az általa végzett közfeladatok nem tűnnek el.

A kormányhatározat szerint a tudományos történeti kutatással, a XX. századi magyar és kelet-közép-európai politikai és társadalmi folyamatok vizsgálatával, valamint a diktatúrák – különösen a kommunizmus – történetének feltárásával kapcsolatos feladatokat a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter veszi át.

A tárcát jelenleg Tarr Zoltán vezeti. A kormány hivatalos oldala is őt nevezi meg társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterként.

Ez azért lényeges, mert az átalakítás így nem feltétlenül jelenti valamennyi, korábban a KKETTK-hoz kapcsolódó tevékenység automatikus megszűnését. Sokkal inkább arról van szó, hogy az eddigi alapítványi struktúra megszűnt, a feladatok és a hozzájuk kapcsolódó vagyon jövőjéről pedig az új állami irányításnak kell döntenie.

Jelentős vagyon sorsa kerülhet napirendre

A történet egyik legérdekesebb kérdése éppen az, hogy mi lesz az elmúlt évtizedekben felhalmozott vagyonnal és infrastruktúrával.

A Telex összefoglalója szerint a KKETTK-hoz a múzeumi és kutatóintézeti háttér mellett irodalmi hagyatékok, budai villák és belvárosi ingatlanok is kapcsolódtak.

A szervezet saját honlapján még elérhetők a korábbi évek pénzügyi beszámolói és közhasznúsági dokumentumai is, köztük a 2025-ös beszámoló.

A következő időszak egyik fontos kérdése ezért az lesz, hogy mely intézmények maradnak meg, milyen szervezeti formában működhetnek tovább, illetve ki és hogyan kezeli majd az alapítványhoz kapcsolódó vagyont.

Schmidt Mária korábban jelezte: magától nem távozik

A történetnek különös hátteret ad Schmidt Mária korábbi nyilatkozata is. A történész korábban arról beszélt, hogy önként nem készül félreállni, és megvárja, amíg elküldik.

Most azonban nem egyszerű személycseréről van szó: maga az a szervezeti konstrukció szűnt meg, amely hosszú időn keresztül Schmidt Mária intézményrendszerének egyik legfontosabb pillérét jelentette.

Schmidt Mária és a Fidesz kapcsolata egyébként korábban sem volt konfliktusoktól mentes. A Telex felidézte, hogy 2007-ben még azzal is megvádolták, hogy Áder Jánossal Orbán Viktor ellen szervezkedik. A 2010-es kormányváltást követően azonban ismét meghatározó szerepet kapott a kormány emlékezetpolitikai projektjeiben.

Különös időzítés: Orbánnal és Rogánnal fotózták le Horvátországban

Az intézményrendszer átalakításáról szóló hírek időzítésének van egy érdekes mellékszála is.

Augusztus 17-én jelentek meg azok a felvételek, amelyeken Orbán Viktor, Rogán Antal és Schmidt Mária együtt látható a horvátországi Opatijában, vagyis Abbáziában. A 444 beszámolója szerint egy olvasó vasárnap késő este találkozott a társasággal, és fényképet is készített róluk.

Vagyis miközben Budapesten már az általa évtizedek alatt felépített intézményi rendszer jövője vált kérdésessé, Schmidt Máriát éppen Orbán Viktor és Rogán Antal társaságában látták az Adrián.

Ez önmagában természetesen nem árulja el, milyen személyes vagy politikai viszony van jelenleg Schmidt és a kormány korábbi vezető szereplői között, de kétségtelenül érdekes kontrasztot ad az intézményrendszer felszámolásáról szóló hírekhez.

Nem a Terror Háza bezárásáról szól a döntés

Fontos ugyanakkor különbséget tenni az alapítvány megszüntetése és az egyes intézmények bezárása között.

A rendelkezésre álló hivatalos dokumentumok alapján biztosan az mondható ki, hogy a KKETTK 2026. július 31-ével megszűnt, közfeladatait pedig a kulturális tárca veszi át.

Ez önmagában nem jelenti automatikusan azt, hogy a Terror Háza Múzeum vagy minden, korábban az alapítványhoz kapcsolódó intézet egyik napról a másikra bezár.

Az azonban már most látszik, hogy egy korszak lezárult: az a szervezeti és finanszírozási háttér, amelyre Schmidt Mária az elmúlt évtizedekben jelentős történelmi, kutatói és emlékezetpolitikai intézményrendszert épített, megszűnt korábbi formájában.

A következő nagy kérdés már nem az, hogy megtörténik-e az átalakítás, hanem az, hogy mi marad meg Schmidt Mária örökségéből, ki irányítja tovább ezeket az intézményeket, és mi lesz a hozzájuk kapcsolódó jelentős állami vagyonnal.

Indexkép: M5/Youtube