A nyilvánosság továbbra sem tudhatja meg, milyen részletes szempontok és eredmények alapján választották ki a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőjelöltjeit. Az Országgyűlés illetékes bizottsága nem adja ki sem az értékelési sablont, sem a jelentkezők pontszámait és sorrendjét. Hadházy Ákos bírósági eljárást helyezett kilátásba.
Unger Anna Rózát pénteken választotta meg az Országgyűlés a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, vagyis az NVVH elnökének. A politológus 137 igen és 7 nem szavazatot kapott, egy képviselő tartózkodott, egy voks pedig érvénytelen volt. Megbízatása szeptember 1-jén kezdődik, és hat évre szól.
Bár a parlamenti szavazás eredménye ismert, továbbra sem nyilvános, hogy a pályázati eljárás első szakaszában milyen szempontok és pontszámok alapján kerültek egyes jelentkezők a mezőny élére.
Kilencvenhatan jelentkeztek az elnöki posztra
A hivatal vezetésére kiírt pályázat jelentős érdeklődést váltott ki: az elnöki tisztségre összesen 96, a négy elnökhelyettesi pozícióra pedig 68 jelentkezés érkezett.
Az eljárás szabályai szerint az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága a három legmagasabb pontszámot elérő elnökjelöltet hívta meg személyes, nyilvános meghallgatásra. A bizottság előtt eredetileg Unger Anna Róza politológus, Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője, valamint Jancsics Dávid korrupciókutató szociológus szerepelt volna.
Jancsics még a meghallgatás előtt visszalépett. A Tisza-frakció kezdeményezésére azonban Sárvári Nicholas is lehetőséget kapott arra, hogy ismertesse szakmai elképzeléseit.
A bizottság végül Unger Anna jelölését támogatta. Hantosi István bizottsági elnök a döntés után azt mondta, szoros verseny alakult ki, és több erős szakmai koncepció is érkezett.
A pontozás részletei nem ismerhetők meg
Az Átlátszó közérdekű adatigénylésben próbálta megtudni, milyen értékelőlapot használtak a jelentkezők rangsorolásakor. A portál arra is kíváncsi volt, hány pontot szereztek az élmezőnybe került pályázók, illetve miért nem hozzáférhetők a legjobbnak ítélt szakmai tervek.
Hantosi István válaszában azzal indokolta az adatok visszatartását, hogy a pályázók személyes adatainak védelme érdekében az előzetes értékelést zárt ülésen végezték el. Álláspontja szerint az ott tárgyalt iratok és megismert információk az információszabadságra vonatkozó szabályok alapján nem hozhatók nyilvánosságra.
A portál külön rákérdezett arra is, hogy ez a korlátozás vonatkozik-e a személyes adatokat nem feltétlenül tartalmazó, általános pontozási sablonra. A bizottság elnöke szerint az értékelőlap ugyancsak a zárt ülés dokumentumának minősül, ezért azt sem adják ki.
Így jelenleg nem ellenőrizhető, hogyan épült fel a pontrendszer, mely szempontok milyen súllyal szerepeltek benne, és mekkora különbség alakult ki az egyes pályázók eredményei között.
Hadházy Ákos bírósághoz fordulhat
Hadházy Ákos közölte, hogy maga is kikéri a bizottságtól a pontozási rendszert. A volt országgyűlési képviselő szerint az adatokra azért van szükség, hogy ellenőrizhető legyen: valóban a meghirdetett követelmények és a szakmai teljesítmény alapján állították-e fel a sorrendet.
Hadházy jelezte, amennyiben a dokumentumokat nem kapja meg, pert indít azok nyilvánosságra hozataláért. Korábban élesen bírálta a döntést, és Ligeti Miklóst tartotta a jelentkezők közül a legalkalmasabbnak. Ez azonban Hadházy politikai értékelése, nem a pályázati testület hivatalos álláspontja.
Más kiválasztásnál nyilvánosak voltak a pontok
Az adatkiadás megtagadása azért is váltott ki vitát, mert más, hasonló jelentőségű állami pályázatok esetében több információt tettek hozzáférhetővé.
Az Integritás Hatóság új elnökhelyetteseinek kiválasztásakor az Alkalmassági Bizottság közzétette a legmagasabb pontszámot elérő jelentkezők eredményeit. Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság pedig egy korábbi adatigénylésre átadta az alkalmazott pontozólapot.
A két eljárás nem feltétlenül azonos jogszabályok alapján zajlott, ezért önmagában a különböző gyakorlat nem bizonyít törvénysértést. Ugyanakkor az NVVH feladata éppen a közvagyon védelme, a visszaélések feltárása és az elszámoltathatóság erősítése lesz, így vezetőinek kiválasztását különösen nagy társadalmi figyelem kíséri.
A vita tehát nem Unger Anna parlamenti megválasztásának tényéről, hanem az azt megelőző szakmai rangsorolás átláthatóságáról szól. Arra, hogy a pontrendszer közérdekű adatnak minősül-e, végül akár a bíróság adhat választ.
Indexkép: MTI Fotó/Balogh Zoltán
