Országos felmérés készül a magyar kórházak műszaki állapotáról és működéséről. Az eredmények alapján egyes épületeket felújíthatnak vagy más célra használhatnak, bizonyos ellátásokat pedig nagyobb központokba szervezhetnek. Svéd Tamás egészségügyi államtitkár szerint intézménybezárásokra is sor kerülhet, de az átalakítás nem jelentheti azt, hogy térségek maradnak megfelelő betegellátás nélkül.
Jelentős átszervezés előtt állhat a magyar egészségügy. A tervek szerint 2026 végére elkészül az a részletes országos felmérés, amely megmutatja, milyen állapotban vannak a kórházak, mennyire korszerűek az épületeik, és hol indokolt felújítás, funkcióváltás vagy teljes kiváltás.
Svéd Tamás, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára a Népszavának adott interjújában arról beszélt, hogy az ellátórendszer jelenlegi formájában hosszú távon nem tartható fenn. Ennek egyik fő oka, hogy az ország nem rendelkezik annyi orvossal és szakdolgozóval, amennyi minden intézmény valamennyi osztályának folyamatos működtetéséhez szükséges.
Nem minden kórházban maradna meg minden ellátás
Az átalakítás egyik alapelve az lehet, hogy a nagy szakértelmet és komoly műszaki hátteret igénylő beavatkozásokat megfelelően felszerelt centrumokban végezzék. Ez különösen azoknál a kezeléseknél fontos, amelyek biztonságos ellátásához folyamatos szakember-jelenlétre és korszerű diagnosztikai eszközökre van szükség.
Ezzel párhuzamosan a kisebb forgalmú vagy tartós munkaerőhiánnyal küzdő intézmények szerepe megváltozhat. Egyes helyeken kevesebb fekvőbeteg-osztály működhet, miközben az alapellátás, a szakrendelések, a rehabilitáció vagy a krónikus betegek gondozása nagyobb hangsúlyt kaphat.
Svéd Tamás szerint elkerülhetetlenül lehetnek bezárások is. Ez azonban nem feltétlenül egy teljes intézmény megszüntetését jelenti: előfordulhat, hogy csak bizonyos osztályok vagy rossz állapotú épületrészek működését váltják ki más helyszínen.
A cél az, hogy minden térségben megmaradjon az elérhető egészségügyi szolgáltatás, miközben a bonyolultabb eseteket olyan intézményekbe irányítják, ahol biztosítottak a biztonságos kezelés feltételei.
Évtizedekig tarthat az épületek korszerűsítése
Az országos leltárban nemcsak az intézmények szakmai teljesítményét, hanem az épületek állapotát is vizsgálják. Számos kórház olyan régi ingatlanokban működik, amelyek nehezen alakíthatók át a modern betegellátás követelményeinek megfelelően.
Több helyen problémát jelent a klimatizálás hiánya, különösen a nyári hőhullámok idején. Az elektromos hálózatok, a betegszobák, a műtők és a diagnosztikai részlegek korszerűsítése ugyancsak jelentős beruházásokat igényelhet.
Az államtitkár úgy látja, a teljes infrastruktúra megújítása nem valósítható meg néhány év alatt. A folyamat akár három–öt kormányzati cikluson keresztül is eltarthat.
Nyilvánosságra hoznák a kórházi fertőzések adatait
A változtatások másik fontos eleme az átláthatóság növelése. A tervek szerint 2026 szeptemberétől részletesebben hozzáférhetővé válnak a kórházi fertőzésekre vonatkozó adatok, később pedig további minőségi mutatókat is közzétehetnek.
Ezekből hosszabb távon képet lehetne kapni többek között az egyes intézmények betegbiztonsági teljesítményéről és eredményességéről. Az államtitkár szerint ugyanakkor az adatokat megfelelő háttér-információkkal együtt kell bemutatni, mert a puszta számok könnyen félrevezetők lehetnek. Egy súlyosabb betegeket ellátó országos centrum adatai például nem hasonlíthatók össze automatikusan egy kisebb kórház mutatóival.
A tárca a kórházak sajtónyilvánosságán is változtatna. Az újságírók számára a minisztérium vagy az Országos Kórházi Főigazgatóság előzetes engedélye nélkül is lehetővé tennék a forgatást és a fényképezést, amennyiben ez nem sérti a betegek személyiségi jogait és nem akadályozza az ellátást.
Hat hónap alá szorítanák a műtéti várakozást
A kormány célja, hogy 2027 végére a tervezhető műtétek esetében általánosan hat hónapnál rövidebb legyen a várakozási idő. A szakrendeléseken ennél is gyorsabb hozzáférést szeretnének biztosítani.
A várólisták csökkentését külön programmal készítik elő. A 2026 júliusában megjelent kormányhatározat alapján az egészségügyi miniszternek a szakmai szervezetek bevonásával kellett kidolgoznia a szükséges kapacitásbővítést, annak személyi és tárgyi feltételeit, valamint költségvetési igényét.
A betegek jelenleg is lekérdezhetik a várólisták adatait, illetve saját esetazonosítójukkal ellenőrizhetik várható ellátási időpontjukat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő rendszerében. A tervek szerint ezt a felületet átláthatóbbá és könnyebben használhatóvá tennék.
Több feladatot kaphatnak a háziorvosok
Az alapellátás megerősítése szintén része az átalakításnak. A háziorvosok és a velük dolgozó szakemberek a jövőben több vizsgálatot, kezelést és betegkövetési feladatot végezhetnének helyben.
Ha több probléma megoldható lenne a rendelőkben, kevesebb betegnek kellene szakrendelésre vagy kórházba utaznia. Ehhez azonban nemcsak új jogosultságokra, hanem megfelelő eszközökre, finanszírozásra és elegendő szakemberre is szükség lesz.
A segélyhívástól mérnék a mentők kiérkezését
Változhat a mentők kiérkezési idejének számítása is. A jövőben nem attól a pillanattól mérnék az időt, amikor a riasztható mentőegység elindul, hanem már a segélyhívás beérkezésétől.
A cél az, hogy a legsürgősebb esetekben lehetőség szerint az ország minden pontjára 15 percen belül megérkezzen a segítség. Az új módszer pontosabb képet mutathat arról, valójában mennyit várnak a bajba jutott emberek a mentők érkezésére.
Következmények nélküli hibajelzést vezetnének be
Országos betegbiztonsági rendszer kialakítását is tervezik. Ebben az egészségügyi dolgozók megtorlástól való félelem nélkül jelenthetnék az ellátás során észlelt hibákat, veszélyes eljárásokat és kockázatokat.
A rendszer célja nem elsősorban a felelősök megbüntetése lenne, hanem annak feltárása, hogyan lehet megelőzni ugyanazoknak a problémáknak az ismétlődését.
A bejelentett elképzelésekből egyelőre az látszik, hogy az egészségügy átalakítása nem egyetlen nagy intézkedésből áll majd. A kórházi feladatok újraosztása, az épületek felújítása, a várólisták rövidítése és az alapellátás megerősítése egymásra épülő, többéves folyamat lehet. A részletek jelentős része az országos intézményi felmérés lezárása és a konkrét programok nyilvánosságra hozatala után válhat ismertté.
Felhasznált háttérforrások: Egészségügyi Közlöny – a várólista-csökkentő program előkészítése, NEAK – várólisták lekérdezése
Indexkép: depositphotos, illusztráció
