A kormány 2,48 milliárd forintot biztosít a szeptember 1-jén induló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállítására. Az Unger Anna vezette szervezet a tervek szerint mintegy 150 munkatárssal vizsgálhatja majd azokat az ügyeket, amelyekben felmerülhet a közvagyon jogellenes elvesztése vagy eltérítése.
A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat alapján egyszeri költségvetési átcsoportosítással teremtik elő a hivatal indulásához és működéséhez szükséges forrást. A pénz a 2026-os központi költségvetés Központi Maradványelszámolási Alapjából kerül az NVVH önálló költségvetési fejezetébe.
Ez az alap a korábbi költségvetési évekből megmaradt, fel nem használt előirányzatokat tartalmazza, vagyis nem újonnan betervezett kiadásról, hanem már rendelkezésre álló költségvetési maradvány felhasználásáról van szó.
Bérekre, működésre és beruházásokra is költhetnek
A 2,48 milliárd forintos keretből egyebek mellett a dolgozók illetményét, a munkáltatói járulékokat, a mindennapi működés költségeit és a szervezet felállításához szükséges beruházásokat finanszírozhatják.
A felhasználást elszámolási kötelezettség terheli. A hivatalnak 2027. március 31-ig kell számot adnia a pénz elköltéséről, a megmaradó összeget pedig vissza kell fizetnie.
Unger Anna irányításával épül fel a szervezet
Az Országgyűlés augusztus 28-án, titkos szavazáson választotta meg Unger Anna Rózát az NVVH elnökének. Megválasztását 137 képviselő támogatta, heten ellene szavaztak, egy képviselő pedig tartózkodott.
A hivatal nyomozati elnökhelyettese Tasnády Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze lett. Mindkét vezető megbízatása hat évre szól, és 2026. szeptember 1-jén kezdődik. A vádemelési, a fellebbviteli és a közpénzügyi elnökhelyettesi tisztség azonban egyelőre betöltetlen, ezekre új kiválasztási eljárásra lehet szükség. Az elnök és a nyomozati elnökhelyettes megválasztását az Országgyűlés határozata is rögzíti. (Magyar Közlöny)
Az új szervezetnek az induláskor még számos alapvető feltételt meg kell teremtenie. Ki kell alakítani a működési szabályokat, létre kell hozni a hivatali apparátust, és fel kell tölteni a szükséges szakmai pozíciókat.
Magyar Péter miniszterelnök bejelentése szerint az NVVH végleges székhelyét Budapesten, a Markó utcában alakíthatják ki, a Kúriaria által elhagyott épületben, a Legfőbb Ügyészség szomszédságában.
Mintegy 150 emberrel számolnak
Unger Anna hozzávetőleg 150 fős állomány felépítését tervezi. A munkatársak jelentős része várhatóan nyomozati feladatokat lát majd el. Több szakembert a rendőrségtől, a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, valamint az ügyészségtől vennének át vezényléssel, kirendeléssel vagy más szolgálati formában.
Az elnök korábbi nyilatkozata szerint az elsőként megvizsgálandó ügyeket már kiválasztották, részleteket azonban egyelőre nem közölnek, nehogy veszélybe kerüljön az eljárások eredményessége.
Unger Anna azt ígérte, hogy a hivatal politikai hovatartozástól függetlenül jár majd el. Állítása szerint nem az érintettek pártállása, hanem az dönti el egy vizsgálat megindítását, hogy felmerül-e velük kapcsolatban közvagyont érintő visszaélés gyanúja.
Külföldön is kereshetik az eltűnt közvagyont
Az NVVH feladata nem korlátozódna a hazai vagyonelemek feltárására. A hivatal vezetője szerint akkor is megpróbálnak fellépni, ha az eltűnt közpénzt külföldre vitték, vagy abból nagy értékű ingatlant, járművet, hajót, műtárgyat, vállalati részesedést vagy más vagyonelemet vásároltak.
Az elévült ügyeket sem hagynák teljesen figyelmen kívül. Amennyiben büntetőeljárást már nem lehet indítani, a hivatal – az ártatlanság vélelmének tiszteletben tartásával – nyilvánosságra hozhatja a közvagyon elvesztéséhez vezető, feltárt folyamatokat. Azokban az esetekben pedig, ahol ezt a jogszabályok lehetővé teszik, büntetőeljárást kezdeményezhetnek és biztosíthatják a megtalált vagyont.
Unger Anna szerint a hatéves ciklus végére reálisan az várható, hogy feltárják a jelentősebb közvagyonvesztéseket, lefoglalják vagy biztosítsák a beazonosított vagyonelemeket, és a megalapozott ügyeket eljuttassák a bírósági szakaszig. Jogerős ítéleteket ugyanakkor nem minden eljárásban lehet ilyen időn belül várni, mivel a nagyobb gazdasági és korrupciós ügyek vizsgálata rendszerint több évig tart.
Indexkép: telex videó
