A rendvédelmi érdekképviseletek továbbra sem tudják, mikor és milyen mértékben emelkedhetnek a fizetések. Ha ősz végéig sem születik kézzelfogható döntés, a dolgozók egy része különböző nyomásgyakorló lépéseket tehet, miközben a rendőrség már most is súlyos létszámhiánnyal küzd.
Hiába ülésezett csütörtökön a Belügyi Érdekegyeztető Tanács, a munkavállalói oldal ezúttal sem kapott pontos tájékoztatást a tervezett béremelés összegéről és bevezetésének időpontjáról. A szakszervezetek ezért ősz végéig adtak időt arra, hogy a kormány érdemi döntést hozzon.
Tóth Zoltán, a Közszolgálati Rendőr Szakszervezet alelnöke és szóvivője az RTL Híradónak arról beszélt, hogy az állomány türelme a végéhez közeledik. Amennyiben nem történik előrelépés, olyan nyomásgyakorlási lehetőségek is felmerülhetnek, mint a felmondások letétbe helyezése vagy – külföldi példákhoz hasonlóan – a dolgozók tömeges betegállományba vonulása.
Nem minden rendvédelmi dolgozóra vonatkozik a sztrájktilalom
A hivatásos rendőrök nem sztrájkolhatnak, a rendvédelmi szerveknél azonban olyan munkavállalói csoportok is dolgoznak, amelyeknél elvileg szóba kerülhet a munkabeszüntetés. Tóth Zoltán példaként az iskolaőröket és a fegyveres biztonsági őröket említette.
Az érdekképviselet szerint nemcsak szervezett tiltakozási akciók okozhatnak komoly fennakadást. Megfelelő bérrendezés hiányában egyre többen dönthetnek önként a távozás mellett, ami tovább növelné a megmaradó állomány terhelését.
A probléma nagyságát Pósfai Gábor belügyminiszter korábbi nyilatkozata is érzékelteti: tájékoztatása szerint megközelítőleg kilencezer rendőr hiányzik a rendszerből, az állomány pedig évente mintegy 600–800 fővel csökken. A tervek között a teljes bértábla átalakítása, több szabadnap, az adminisztrációs terhek mérséklése és egy új életpályamodell kialakítása is szerepel.
Elkészült a javaslatcsomag, az összegek azonban még nem ismertek
A Belügyminisztérium közlése alapján az augusztus 31-i határidőre összeállították a rendvédelmi bérrendezésről szóló előterjesztést. A tervezet nemcsak illetményemeléssel számol, hanem egyes településeken külön pótlékot vezetne be, támogatná az országon belüli mobilitást, és a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak, valamint a munkavállalók keresetét is rendezné.
A tárca korábbi ismertetése szerint a rendszer egyik alapvető problémája, hogy a rendvédelmi illetményalap 2008 óta változatlan. Bár azóta több egyszeri kifizetés és egyéb juttatás is érkezett, ezek nem helyettesítik a bérek hosszú távú, kiszámítható rendezését. A bérrendezési csomag részletei
A hivatásos állomány legutóbb 2024 elején kapott célzott alapilletmény-emelést. A nem hivatásos dolgozók jelentős részénél ugyanakkor hosszabb ideje kizárólag a minimálbér és a garantált bérminimum változása eredményezett keresetnövekedést.
A végleges összegekről és a bérrendezés időpontjáról a kormánynak kell határoznia. Magyar Péter miniszterelnök szerint az államháztartás jelenlegi helyzete szűkíti a lehetőségeket, de a következő évi költségvetés tervezésekor már más szempontokat is figyelembe kívánnak venni. Elmondása alapján Pósfai Gábor belügyminiszter rendszeresen napirendre tűzi a rendvédelmi fizetések ügyét a kormányüléseken.
A születésnapi szabadnap kedvező gesztus, de nem oldja meg a bérproblémát
Szeptember 1-jétől a rendőrség valamennyi hivatásos dolgozója, rendvédelmi igazgatási alkalmazottja és munkavállalója szolgálatmentes napot kap a születésnapján. A kedvezményt nem kell külön kérelmezni, azt automatikusan figyelembe veszik a szolgálati beosztás elkészítésekor. Ha a születésnap eleve pihenőnapra vagy szabadságra esik, a szolgálatmentesség a következő munkanapon vehető igénybe. A szolgálatmentes nap szabályai
A szakszervezet üdvözölte az intézkedést, de hangsúlyozta: az állomány megtartásához és a létszámhiány enyhítéséhez ennél jóval átfogóbb, a fizetésekben is érzékelhető változásra van szükség. Ha ősz végéig sem születik döntés, a rendvédelmi dolgozók elégedetlensége már szervezett fellépésben vagy újabb felmondási hullámban is megmutatkozhat.
Indexkép: depositphotos
