A 2026/2027-es tanévtől ismét teljes joggal kapcsolódhatnak be az Erasmus+ programba azoknak a magyar egyetemeknek a hallgatói, amelyeket az alapítványi fenntartás miatt korábban kizártak az uniós finanszírozásból. A változás 21 felsőoktatási intézmény csaknem 200 ezer hallgatóját érintheti.
Évekig tartó bizonytalanság után ismét lehetőségük nyílhat külföldi részképzésre és szakmai gyakorlatra az érintett magyar egyetemek hallgatóinak. A kormány bejelentése szerint már a most kezdődő, 2026/2027-es tanévben visszatérhetnek az Erasmus+ programba.
A kabinet közlése alapján az uniós tárgyalások, valamint az egyetemeket fenntartó alapítványi rendszer átalakítása teremtette meg a visszatérés feltételeit. A kormány az intézkedést első száz napjának egyik fontos eredményeként értékelte, hangsúlyozva, hogy a hallgatók ismét hozzáférhetnek az európai tanulási, tapasztalatszerzési és kapcsolatépítési lehetőségekhez.
Nem minden magyar egyetemet zártak ki
A korlátozás nem a teljes magyar felsőoktatást érintette. Az Európai Unió Tanácsa 2022 decemberében arról döntött, hogy nem köthetők új, uniós forrásból finanszírozott szerződések a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal, illetve az általuk fenntartott intézményekkel.
A döntés hátterében elsősorban az alapítványi kuratóriumok működésével, az összeférhetetlenségi szabályokkal, valamint a kinevezések átláthatóságával kapcsolatos uniós kifogások álltak. A korlátozás 21 magyar egyetemet és az ott tanuló csaknem 200 ezer hallgatót érintett.
A már megkötött szerződések egy ideig még lehetővé tették egyes külföldi programok folytatását, új Erasmus-megállapodások finanszírozására azonban az érintett intézmények nem számíthattak.
Átalakítják az egyetemeket fenntartó alapítványokat
A fordulatot az alapítványi rendszer átalakítása hozta el. A kormány júniusban olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, amelynek célja az összeférhetetlenségi problémák rendezése, az intézményi működés átláthatóbbá tétele és az egyetemi autonómia megerősítése.
Az átalakításról az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a rektorokkal és a felsőoktatási intézmények vezetőivel is egyeztetéseket kezdett. A tervek szerint az új rendszernek egyszerre kell megfelelnie az uniós elvárásoknak, és biztosítania az egyetemek kiszámítható működését.
A gyakorlati részletekről az egyetemek adnak tájékoztatást
Az Erasmus+ nem csupán külföldi tanulmányokat jelent. A program szakmai gyakorlatokat, oktatói mobilitást, nemzetközi együttműködéseket, kreditelismerést és több ezer európai felsőoktatási intézményt összekötő kapcsolatrendszert kínál.
A bejelentés ugyanakkor nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden érintett intézményben egyszerre indulnak el az utazások. Az egyetemeknek rendezniük kell nemzetközi megállapodásaikat, ki kell írniuk a pályázatokat, és meg kell határozniuk az ösztöndíjak igénylésének feltételeit. A hallgatóknak ezért saját intézményük nemzetközi vagy Erasmus-irodájának tájékoztatását érdemes figyelniük.
A kutatók előtt is új lehetőségek nyílhatnak
Az egyetemi rendszer átalakítása a Horizont Európa kutatási és innovációs program szempontjából is jelentős. A korlátozások miatt az érintett magyar intézmények kutatói új uniós támogatási szerződéseket sem köthettek.
A Horizont-programhoz történő teljes visszatérés azonban az eddig nyilvánosságra került információk alapján még nem tekinthető minden részletében lezárt folyamatnak. A tárgyalások célja, hogy a magyar egyetemek és kutatóik ismét teljes jogú résztvevői lehessenek az európai tudományos együttműködéseknek.
Források: Magyarország Kormányának bejelentése, Európai Bizottság
Indexkép: depositphotos
