Éles politikai vitákat hozhat az Országgyűlés őszi ülésszaka. A Fidesz már a költségvetési tárgyalások előtt jelezte: számonkéri a Tisza-kormány választási vállalásait, és kiáll a rezsicsökkentés, a családi adókedvezmények, valamint a munkahelyek védelme mellett. A kormány eközben az előző kabinet által hátrahagyott pénzügyi helyzettel indokolja a büdzsé jelentős módosítását.
Magyar Péter miniszterelnök felszólalásával kezdődik hétfőn 13 órakor az Országgyűlés őszi rendes ülésszaka. Bár a képviselőkre több fontos döntés is vár, a következő napok politikai vitáit várhatóan a 2026-os költségvetés átalakítása határozza meg.
Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő, korábbi egészségügyi államtitkár szerint a Tisza-kormánynak most már konkrét intézkedésekkel kell bizonyítania, hogy teljesíteni tudja a választások előtt tett ígéreteit. A politikus úgy véli, a kormányzás első hónapjai után elérkezett az elszámoltatás időszaka.
Megvédenék a korábbi intézkedéseket
Takács Péter közösségi oldalán azt írta: a Fidesz-frakció minden jelentősebb kampányvállalást számon kíván kérni a kabineten. Egyúttal azt ígérte, hogy pártja fellép a korábbi polgári kormányzás legfontosabb intézkedéseinek megőrzéséért.
Ezek között említette:
- a lakossági rezsicsökkentést,
- a családi adókedvezményeket,
- valamint a munkahelyek védelmét.
Az ellenzéki politikus rendkívül élesen bírálta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását is. A szervezet működését politikai „boszorkányüldözésnek” nevezte, és azt állította, hogy az új intézmény a figyelem elterelését szolgálhatja a gazdasági nehézségekről. Ez azonban a Fidesz politikai értékelése, nem pedig bizonyított tény.
Több mint hétezermilliárd forintos hiánnyal számolnak
A költségvetés módosítása mögött komoly pénzügyi feszültségek állnak. A tervezet szerint a központi alrendszer pénzforgalmi hiánya az eredetileg tervezett 4218,5 milliárd forintról 7230,1 milliárd forintra emelkedhet, ami a bruttó hazai termék 7,8 százalékának felel meg.
Az eredményszemléletű hiánycél 7,5 százalék, az államadósság GDP-arányos mértéke pedig az év végére 77,5 százalék körül alakulhat. A Költségvetési Tanács több kockázatra is figyelmeztetett: a tervezetben szereplő kétszázalékos gazdasági növekedés az előrejelzések felső tartományába esik, miközben az aszály, az energiaárak emelkedése és a gyengébb mezőgazdasági teljesítmény ronthatja a kilátásokat. A foglalkoztatottak száma a számítások szerint 0,6 százalékkal csökkenhet 2025-höz képest.
A kormány ugyanakkor arra hivatkozik, hogy az év elején rendkívül nagy hiányt örökölt. Április végére az eredeti éves deficitcél 91 százaléka már teljesült. Május és július között viszont három egymást követő hónapban többletet mutatott az államháztartás központi alrendszere, így július végére a hiány 2857,9 milliárd forintra mérséklődött.
Több látványos változásról is döntenek
A költségvetési vita mellett más, szélesebb nyilvánosságot érintő javaslatok is az Országgyűlés elé kerülnek. A tervek szerint a vármegyéket ismét megyéknek, a főispánokat pedig kormánymegbízottaknak neveznék.
Változhat a miniszterelnök illetménye is. Ha elfogadják az előterjesztést, Magyar Péter jelenlegi, bruttó 3,8 millió forintos kormányfői fizetése – képviselői tisztsége mellett – havi bruttó 2,5 millió forintra csökkenhet. Napirenden szerepel továbbá a Médiatanács elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság felállítása is.
Az őszi ülésszak így már az első napon világossá teheti, milyen irányt vesz a kormány és az ellenzék közötti küzdelem. A következő hetek legfontosabb kérdése az lesz, hogy a módosított költségvetésből mennyi valósítható meg a Tisza korábbi vállalásaiból, illetve mely támogatások és kedvezmények maradhatnak változatlanul.
Indexkép: MTI/Purger Tamás
