Szeptember 28-án hozzák nyilvánosságra, melyik négy ügy vizsgálatát veszi át elsőként a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal. Unger Anna szerint a szervezet célja nemcsak a büntetőjogi felelősség megállapítása, hanem a jogellenesen megszerzett közvagyon felkutatása és visszaszerzése is.
Hamarosan konkrét ügyekkel kezdheti meg érdemi munkáját a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, rövidített nevén az NVVH. Unger Anna, a szervezet vezetője a HVG Címlapsztori rendezvényén jelentette be, hogy szeptember 28-án ismertetik azt a négy eljárást, amelyet a hivatal más hatóságoktól kér magához.
A kiválasztott ügyeket egyelőre nem nevezték meg, ezért jelenleg azt sem lehet tudni, hogy milyen személyeket, vállalkozásokat vagy vagyonelemeket érinthetnek.
Nemcsak felelősöket, hanem az eltűnt vagyont is keresnék
Unger Anna szerint a közvélemény elsősorban arra kíváncsi, hogy indulnak-e büntetőeljárások, és börtönbe kerülhetnek-e az esetleges visszaélések felelősei. Az NVVH feladatának azonban legalább ennyire fontos része lesz annak feltárása, hogy hová kerülhetett a közpénzből vagy állami vagyonból származó érték.
A hivatal tehát nem kizárólag személyek felelősségét vizsgálná. A cél az érintett vagyonelemek azonosítása, biztosítása, majd – megfelelő jogi eljárás után – állami tulajdonba történő visszajuttatása lehet.
Ez várhatóan hosszadalmas és összetett munkát jelent majd, különösen akkor, ha a pénzeket vagy tulajdonrészeket vállalkozásokon, alapítványokon, ingatlanügyleteken, illetve külföldi számlákon keresztül mozgatták.
Beépülési kísérletekre is számítanak
A hivatal vezetője arról is beszélt, hogy már a szervezet felállításakor számolnak olyan jelentkezőkkel, akik a korábbi hatalmi rendszerhez kötődhetnek, és belülről próbálhatnak információhoz jutni vagy befolyást szerezni.
Unger Anna ezt nem váratlan veszélyként, hanem előre látható működési kockázatként értékelte. Emiatt a munkatársak kiválasztásánál és átvilágításánál is fokozott óvatosságra lehet szükség.
A hivatal egyik vezető tisztségviselője, Tasnády Katalin elnökhelyettes a tájékoztatás szerint rabosítási képzést is kapott. Ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy az NVVH bárkit automatikusan őrizetbe vehetne: minden intézkedésnek a hatályos jogszabályok és az eljárási garanciák szerint kell történnie.
Eddig ismeretlen ügyek kerülhetnek elő
Az elmúlt években számos sajtófeltárás foglalkozott közpénzek felhasználásával, állami megrendelésekkel és jelentős vagyonosodásokkal. Unger szerint ezek fontos kiindulópontot jelenthetnek, de a nyilvánosságra került információk nem helyettesítik a hatósági bizonyítékgyűjtést.
A hivatal olyan állami adatbázisokhoz, hatósági iratokhoz és pénzügyi információkhoz is hozzáférhet, amelyek korábban nem álltak az újságírók rendelkezésére. Emiatt a már ismert történetek mellett olyan ügyek is felszínre kerülhetnek, amelyekről jelenleg még a közvélemény sem tud.
A hosszú bírósági eljárások jelenthetik az egyik legnagyobb akadályt
A vagyon visszaszerzéséhez nem elegendő egy politikai bejelentés vagy sajtóban megjelent állítás. Bizonyítani kell a vagyon eredetét, az esetleges jogsértést, valamint azt is, hogy milyen jogcímen kerülhet vissza az államhoz.
Az ilyen eljárások akár évekig is húzódhatnak, főként akkor, ha több cég, közvetítő vagy külföldi érdekeltség szerepel bennük. Unger Anna szerint ezért meg kell találni az eljárások gyorsításának jogszerű módját, miközben a tisztességes eljárás követelményei sem sérülhetnek.
A hivatal vezetője azt is hangsúlyozta, hogy az NVVH-nak nemcsak a korábbi időszak vagyonügyeit kell vizsgálnia. Amennyiben a jelenlegi kormány sem megfelelően bánna a visszaszerzett állami vagyonnal, a szervezetnek azzal szemben is fel kellene lépnie.
Az első négy ügy szeptember 28-i bemutatása ezért fontos jelzés lehet arról, milyen területekre összpontosít kezdetben a hivatal, és hogyan kívánja a gyakorlatban megvalósítani a vagyonvisszaszerzést.
Források: HVG – Unger Anna bejelentése a Címlapsztori rendezvényén, ATV – háttér a hivatal létrehozásáról
Indexkép: Polyák Attila / MW
