A bicskei gyermekotthon egykori igazgatójának több áldozata lehetett annál, mint ahányan eddig megszólaltak vagy szerepeltek a büntetőeljárásokban – erről beszélt Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár az október 8-án bemutatott vizsgálat kapcsán. A feltárás központi kérdése az volt, hogyan maradhattak következmények nélkül a gyerekek segítségkérései.
A bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthonban történtek feltárása nem zárult le az egykori vezetők elítélésével. A most bemutatott, 2005 és 2025 közötti időszakot áttekintő vizsgálat azt kereste, milyen intézményi döntések és mulasztások tették lehetővé a visszaélések fennmaradását.
A szakemberek több mint hétezer oldalnyi dokumentumot dolgoztak fel, és korábbi, illetve jelenlegi munkatársakat is meghallgattak. A sajtótájékoztatón Gyurkó Szilvia hangsúlyozta: a gyerekek kértek segítséget, beszéltek a történtekről, jelzéseik azonban nem biztosítottak számukra megfelelő védelmet.
Az államtitkár szerint ezért feltételezhető, hogy Vásárhelyi János tényleges áldozati köre nagyobb az eddig ismertnél. A pontos létszám továbbra sem tisztázott. A kormányzati összefoglaló szerint 2025-ben egy újabb egykori lakó nyilvános beszámolójával az ismert érintettek száma 18-ra emelkedett.
A segítségkérés nem jelentett biztonságot
A feltárás egyik legsúlyosabb tanulsága, hogy a bántalmazásra utaló beszámolókat gyakran az igazgató tekintélyével és az intézmény jó hírével szemben mérlegelték.
A kormány által közzétett ismertető szerint előfordult, hogy a felnőttek a gyerekek magatartásából indultak ki, és emiatt kétségbe vonták szavaik hitelességét. Máskor a panaszok továbbítása maradt el, vagy a védelem biztosítását bizonyítékok meglétéhez kötötték. Az igazgatóról kialakult elismert, gondoskodó vezetői kép így hozzájárulhatott ahhoz, hogy a figyelmeztető jelek háttérbe szoruljanak.
Az összefoglaló a behálózás szerepét is kiemeli. Ennek során az elkövető figyelemmel, ajándékokkal vagy kedvezményekkel alakíthat ki függő viszonyt, miközben fokozatosan átlépi a gyerek határait. A bicskei beszámolók szerint a hallgatást jutalmazás és nyomásgyakorlás egyaránt erősíthette.
A 2011-ben indult rendőrségi eljárás sem hozott áttörést. A gyerekek visszavonták korábbi vallomásaikat; Gyurkó Szilvia szerint ebben az igazgató manipulációjának is szerepe volt. A következő évek ellenőrzései sem akadályozták meg a visszaélések folytatódását.
Hiányzó iratok nehezítik a felelősség tisztázását
A vizsgálat során hiányos dokumentációval is szembesültek a szakemberek. A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a 2013-as fenntartóváltás környékén számos irat elveszett, és egyes dokumentumok eltűnésénél a szándékosság lehetősége is felmerült.
Gyurkó Szilvia négy olyan aktáról beszélt, amelyet nem találnak, és amelyek esetében felvetődött az eltussolás gyanúja. Ez azonban egyelőre gyanú: a hiányzó iratok tartalma és eltűnésük körülményei nem tisztázottak.
Magyar Péter miniszterelnök a bemutatón a korábbi döntéshozók politikai és szakmai felelősségét hangsúlyozta. A felelősségre vonatkozó kijelentések ugyanakkor nem azonosak egyéni büntetőjogi felelősséget megállapító bírósági döntéssel.
Egymilliárdos program indul az érintettek támogatására
A kormány egymilliárd forintos Gyermekvédelmi Jóvátételi Alapot hozott létre. A közzétett tájékoztató szerint 2027. január 1-jétől indulhat a jelentkezés, az első évben kísérleti programként.
Az alaphoz olyan nagykorúak fordulhatnak, akik 1997. november 1-jét követően legalább egy napot gyermekvédelmi gondoskodásban vagy javítóintézetben töltöttek, és nyilatkozatuk szerint ott bántalmazás, elhanyagolás vagy más súlyos sérelem érte őket. A feltételek a nevelőszülőknél elhelyezettekre is kiterjednek.
A támogatáshoz nem szükséges korábbi elmarasztaló ítélet vagy hatósági megállapítás. A program az érintettek jelenlegi szükségleteire épül: pszichológiai, egészségügyi, jogi és lakhatási segítséget, valamint a tanulást és munkába való visszatérést támogató szolgáltatásokat biztosíthat. Az alap szolgáltatásokra épülő segítséget nyújt, nem készpénzes kártérítési programként működik.
Új ellenőrzésekkel előznék meg a további visszaéléseket
A bemutatón bejelentett tervek között szerepel az anonim bejelentések lehetősége, az intézményvezetőtől független jelzési út, valamint az előzetes értesítés nélküli ellenőrzés.
Súlyos, illetve vezetőket érintő ügyekben független vizsgálatot vezetnének be. A feltárást speciálisan képzett szakemberekből álló mobil csoportok segítenék. Gyurkó Szilvia szerint az új módszertan alapján egy intézményi vizsgálat hat–nyolc hétig tarthat, jellemzően három szakember részvételével.
Az államtitkár arról is beszámolt, hogy 48 jelenlegi dolgozóval kapcsolatban összesen 199 jelzés érkezett. Ezek kivizsgálását ígérte; a jelzések száma önmagában nem jelenti ugyanennyi bizonyított bántalmazás megállapítását.
A kegyelmi botrány előtt is súlyos bűncselekmények történtek
A bicskei ügy 2024-ben a K. Endrének adott elnöki kegyelem miatt került ismét az országos figyelem középpontjába. A volt igazgatóhelyettest azért ítélték el, mert közreműködött a gyerekek vallomásainak visszavonatásában. A 2023-as kegyelmi döntés nyilvánosságra kerülése után Novák Katalin lemondott, Varga Judit pedig bejelentette visszavonulását a közélettől.
Vásárhelyi János szexuális bűncselekményei miatt kiszabott nyolcéves fegyházbüntetése már 2019-ben jogerőre emelkedett. A 2021-es eljárás külön, a vallomások visszavonatására irányuló kényszerítéssel foglalkozott.
A mostani feltárás azt vizsgálja, hogyan történhetett meg, hogy a gyermekek védelmére létrehozott intézményben a segítségkérések hosszú időn át nem vezettek hatékony fellépéshez.
Felhasznált kiegészítő források:
- Kormányzati összefoglaló a bicskei ügy előzményeiről
- A manipuláció és az intézményi mulasztások bemutatása
- A Gyermekvédelmi Jóvátételi Alap részletes tájékoztatója
Indexkép: Magyar Péter YouTube
