Márkus László, Szikora János, Selmeczi György és Simonyi András neve is megtalálható a most hozzáférhetővé tett állambiztonsági nyilvántartásokban. A bejegyzések beszervezési időpontokat és fedőneveket is tartalmaznak, a tényleges együttműködés megítéléséhez azonban további iratokra van szükség.
Különböző életutakhoz és korszakokhoz kapcsolódó adatok kerültek a figyelem középpontjába a november 4-én megnyílt állambiztonsági adatbázisból. A nyilvántartásokban szereplő ismert személyekről a Telex is közölt összeállítást. A dokumentumok értelmezésének alapvető korlátja, hogy a nyilvántartásba vétel önmagában nem igazolja jelentések készítését.
Eltérő időpontok, különböző bejegyzések
Simonyi András korábbi washingtoni nagykövetet az ismertetett iratok szerint 1975-ben, egyetemistaként szervezték be. „Mészáros” fedőnéven tartották nyilván, foglalkoztatási területeként az ifjúságvédelmet jelölték meg. A hálózatból 1984-ben, munkaköri változásra hivatkozva, titkosítás mellett kizárták.
Szikora János rendező kartonján 1987-es beszervezés és a „Károly” fedőnév szerepel. A nyilvántartás szerint 1989 júniusában ő kérte a kapcsolat megszakítását. A később a székesfehérvári Vörösmarty Színházat vezető alkotót titkosított, kizárt hálózati személyként rögzítették.
Márkus László esetében 1958-as beszervezést tüntettek fel, „Szabó Mihály” fedőnévvel. A Telex beszámolója szerint a beszervezés alapjaként terhelő adatokat jelöltek meg. A színész nyilvántartásában kizárásra utaló kód található, az iraton szereplő utolsó pecsét pedig 1965-ös.
Selmeczi György Kossuth-díjas zeneszerző kartonján „Sas Róbert” fedőnév olvasható. Az ismertetett dokumentum 1979. július 5-i beszervezési dátumot tartalmaz, utolsó dátumként ugyanazon év július 31-e jelenik meg. A nyilvántartás őt is kizárt hálózati személyként jelöli.
Egy karton még nem tárja fel a teljes történetet
A hatos karton az állambiztonsági nyilvántartás egyik alapdokumentuma volt: személyes adatokat, beszervezési információkat, fedőnevet és a kapcsolat változásait rögzíthette. A tényleges tevékenység részleteit azonban ebből önmagában nem lehet rekonstruálni. Ehhez a kapcsolódó dossziék, jelentések és más fennmaradt dokumentumok vizsgálata szükséges.
Az új keresőben elsőként hatos kartonok, beszervezési naplók és mágnesszalagon fennmaradt adatok váltak elérhetővé. Név mellett más azonosító adatokkal is lehet szűkíteni a találatokat, ami a névazonosságok elkülönítésében is segíthet.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára a nyilvánosságra hozatalhoz kapcsolódó programjában is az iratok történeti értelmezését helyezte előtérbe: ezek a források a diktatúra intézményei mellett egyéni sorsokról is tanúskodnak. A most előkerült nevek ezért további kutatások kiindulópontjai lehetnek; az érintettek szerepéről a teljesebb iratanyag alapján lehet megalapozott képet alkotni.
Indexkép: Fortepan/Szalay Zoltán, Lugosi Szilvia
Kapcsolódó cikkek:
