A magyar betegek éveket várnak műtétre, és az interneten kutatnak a válaszokért – mutatta ki egy friss kutatás
Egy magyar szakértői csoport által a Journal of Orthopaedics című szaklapban közzétett tanulmány feltárta, hogy az átlagos magyar beteg hat-hét évet vár a diagnózistól a csípő- vagy térdprotézis-műtétig. Ezalatt a hosszú idő alatt a betegek döntően a saját betegségükkel kapcsolatos információk gyűjtésével és értelmezésével töltik az idejüket.
A Lengyel Lívia, Ilyés Mátyás, Szabó István és Lám Judit által végzett kutatás hat országban elemezte a nagy ízületi protézisre váró betegek internetes keresési szokásait. Az elemzés rávilágít arra, hogy a keresési mintákból az egyes országok egészségügyi rendszerének sajátosságai is kiolvashatók.
Míg az Egyesült Királyságban, Németországban és Ausztriában a betegek a diagnózis után rögtön a protézisek típusairól és a rehabilitáció lehetőségeiről tájékozódnak, addig Magyarországon a páciensek még ekkor is a betegség alapvető jellemzőiről és a műtétek finanszírozási lehetőségeiről keresnek információt.
„A hazai páciensek ötöde a diagnózis után a műtéti és a protézis árakra keres rá a világhálón” – mondta Lengyel Lívia, a kutatás egyik szerzője. Hozzátette, ez egyértelműen azt jelzi, hogy Magyarországon a betegek gyakran kénytelenek magánúton finanszírozni a beavatkozást, még akkor is, ha alapvetően a közellátásra vonatkozna a joguk. A kutató szerint a betegek akkor fordulnak a magánellátás lehetőségei felé, amikor a fórumokon olvassák, hogy a közfinanszírozott műtétre további 2-3 évet kell várniuk. Eközben már régóta fájdalommal élnek.
A szerzők korábbi, két éves kutatása is alátámasztotta, hogy a diagnózistól a műtétig akár 6-7 év is eltelhet, akár a beteg saját, élethelyzetből adódó halogatása, akár a rendszerbeli, hosszú várólisták miatt. „Aki úgy ítéli meg, hogy nem tudja kivárni a sorát, az kénytelen akár 2-4 millió forintot is áldozni a magánellátására” – magyarázta Lengyel Lívia.
A kutatás egyik legszembetűnőbb megállapítása, hogy a magyar betegek a diagnózis után maguk próbálják meg értelmezni az internet segítségével az orvosi terminológiát. Ez egyértelmű jele annak, hogy nem kapnak megfelelő tájékoztatást a kezelőorvosuktól. Az állami ellátásban túl kevés idő jut egy betegre, és az a néhány perc, ami a rendelésen rendelkezésre áll, eleve kevés egy olyan sokkoldó hír közlésére és feldolgoztatására, mint a műtét szükségessége. A helyzetet az is ellehetetleníti, hogy a beteg a kezébe kapja az MR- vagy röntgenleletet, de annak tartalmát nem tudja értelmezni, így kérdéseket sem tud feltenni. Arra emlékszik, hogy az orvos mondott valamit, de a pontos jelentést már magának kell kiderítenie, gyakran az internet segítségével. A kutató szerint a többi vizsgált országban a betegek jóval kisebb arányban voltak kénytelenek ilyen „elárvultan” viselkedni.
Forrás: nepszava.hu
