A KSH adatai szerint minden harmadik gyermek és férfi a szegénységi résben él. Rétvári Bence államtitkár kifejtette, hogy ha az ország medián jövedelme gyorsan nő, ez a mutató paradox módon romolhat is, számolt be cikkében az economx.hu.
A szegénységi rés fogalmát Kanász-Nagy Máté független országgyűlési képviselő ismertette Pintér Sándor belügyminiszternek. A mutató azt mutatja, hogy a szegényebb csoportok medián jövedelme mennyire van lemaradva az országos szegénységi küszöbértéktől. A képviselő rámutatott, hogy az Eurostat adatai szerint Magyarország az utóbbi években is a legkedvezőtlenebb helyzetű országok között szerepelt ezen a téren. A 25-30 százalékos magyarországi szegénységi rés a legalacsonyabb rangsorokat eredményezte. A KSH 5.1.1.8. számú táblázata szerint – a 2024-es adatok alapján is – a gyermekek és a nyugdíjas férfiak körében továbbra is kimagasló, 30 százalék feletti a szegénységi rés.
Relatív szegénységi rés kor és nem szerint (százalékban, forrás: KSH; zárójelben a 2023-as adatok):
- Összesen: 24,5 (26,6)
- Férfi: 28,5 (29,6)
- Nő: 22,2 (25,2)
- 0–17 év: 31,3 (35,0)
- 18–64 év: 29,9 (37,1)
- Férfi: 32,3 (38,7)
- Nő: 29,7 (34,3)
- 65 év felettiek: 13,0 (14,8)
- Férfi: 16,2 (11,4)
- Nő: 12,6 (16,7)
Kanász-Nagy Máté felvetésére nem maga Pintér Sándor miniszter, hanem Rétvári Bence államtitkár adott választ. Kiemelte, hogy a relatív szegénységi rés a mediánjövedelemtől való elmaradást mutatja, és az tartozik a szegénységi küszöb alá, akinek egy főre jutó nettó jövedelme kevesebb a mediánjövedelem 60 százalékánál.
