A Büntető Törvénykönyv szerint, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el. A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a nagyobb kárt okozó csalást üzletszerűen követik el.
Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.
A Hatvani Járási Ügyészség bíróság elé állította azt a férfit, aki 2026 március második felében egy hatvani áruházból összesen 14 alkalommal szállított el fizetés nélkül különböző építési anyagot, több csempét, különböző burkoló anyagokat, szanitereket, gipszkartont, festékeket. Az építőanyagok elvitelét megelőzően az eladókat megtévesztve, valótlanul azt állította a férfi, hogy más személy megbízásából jár el. A termékeket az áruházban összekészítették, a vádlott pedig fizetés nélkül, szállító levél ellenében vitte el azokat az üzletből. Az ilyen módon megszerzett építőanyagokat értékesítette a férfi.
A börtönviselt vádlott munkaviszonnyal, jövedelemmel nem rendelkezett, magát vagyon elleni bűncselekmények rendszeres elkövetéséből tartotta fenn. A bűncselekmény elkövetésével az áruháznak több mint hárommillió forint kárt okozott, melyből lefoglalással közel egymillió forint térült meg.
A járási ügyészség a március végén őrizetbe vett férfit április elején bíróság elé állította, nagyobb kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt most benyújtott vádiratában végrehajtandó szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás kiszabására tett indítványt. A vádhatóság indítványozta továbbá, hogy a bíróság bírálja el a sértettek által bejelentett polgári jogi igényeket is. A járásbíróság ítélete a járási ügyészség indítványával egyező, azonban a terhelt fellebbezése folytán nem emelkedett jogerőre.
A nyomozó hatóság által a lefoglalás során készített képen a vádlott által elvitt szaniterek egy része látható.
