Az állami egészségügyi ellátásban tapasztalható hosszú várakozási idő továbbra is az egyik legnagyobb problémát jelenti a betegek számára. Az Economx megbízásából készült friss Pulzus-kutatás szerint a megkérdezettek csaknem 70 százaléka már szembesült azzal, hogy a vártnál jóval később jutott hozzá a szükséges vizsgálathoz vagy kezeléshez. Bizonyos szakrendelések esetében az időpont megszerzése akár három hónapot is igénybe vehet.
Ma már sok esetben nem elegendő néhány napot vagy hetet várni egy szakorvosi vizsgálatra. Egyes rendeléseken több hónapos előjegyzési idővel kell számolni. A felmérés alapján a válaszadók több mint fele az elmúlt egy év során legalább egyszer hosszabb várakozási időt tapasztalt, mint amire számított. Közülük 38 százalék többször is találkozott ezzel a problémával, míg további 14 százalék egyszer élte át a késedelmet.
Reprezentatív országos felmérés
A kutatást a Pulzus Kutató készítette 2026. július 15. és 17. között az Economx megbízásából. Az ezer fős mintát életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus alapján súlyozták, így az eredmények a felnőtt magyar lakosság véleményét tükrözik. A résztvevők 55 százaléka nő volt.
Egyes szakrendelésekre közel három hónapot kell várni
A Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség adatai alapján az egyik leghosszabb várakozási idő továbbra is az endokrinológiai szakrendeléseken tapasztalható, ahol átlagosan több mint 85 nap telik el az időpontkérés és a vizsgálat között. A bőrgyógyászat, az angiológia és a kardiológia esetében is másfél hónapot meghaladó várakozással kell számolni.
Nem meglepő tehát, hogy sok beteg úgy érzi, az állami egészségügyi rendszerben túl hosszú idő alatt jut hozzá a szükséges ellátáshoz.
Az idősebbek érzik leginkább a rendszer terheit
A kutatás szerint a hosszú várólisták már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább általános jelenséggé váltak. Különösen az idősebb korosztály tapasztalja ezt: a 60 év feletti válaszadók 62 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt évben többször is a vártnál hosszabb ideig kellett várnia egészségügyi ellátásra. Ez jóval magasabb arány, mint a 40–59 évesek körében.
Romló tendencia a járóbeteg-ellátásban
A szakrendelők adatai is azt mutatják, hogy a helyzet romlik. A Medicina 2000 idei felmérése szerint a járóbeteg-szakellátásban átlagosan már 35 napot kell várni egy időpontra, ami hét nappal több a tavalyi átlagnál, és jelentősen meghaladja a koronavírus-járvány előtti értékeket.
A vizsgált 23 szakterület közül mindössze háromban rövidültek a várakozási idők, míg tizenöt esetében tovább nőttek a betegfogadási listák.
Az endokrinológia továbbra is vezeti a listát 85,4 napos átlagos várakozással. Ezt követi a bőrgyógyászat 56,5 nappal, az angiológia 55 nappal, a kardiológia 54 nappal, míg a diabetológiai és szemészeti szakrendelésekre átlagosan körülbelül 50 napot kell várni.
A népbetegségekhez kapcsolódó szakrendelések is túlterheltek
Különösen aggasztó, hogy a leghosszabb várakozási idő éppen azokon a területeken jellemző, amelyek a leggyakoribb betegségek kezelésében játszanak kulcsszerepet. A szív- és érrendszeri problémák, a cukorbetegség vagy a hormonális betegségek korai felismerése sok esetben meghatározó jelentőségű, ennek ellenére ezekre a vizsgálatokra kell a legtovább várni.
Az elmúlt egy évben több szakrendelésen jelentősen nőtt a várakozási idő. A diabetológián 21 nappal, a nefrológián 19 nappal, a bőrgyógyászaton közel 18 nappal, a gasztroenterológián 13 nappal, míg a pszichiátrián csaknem 12 nappal hosszabbodott meg az első időpont megszerzésének ideje.
Sokan fél évnél is tovább várnak
A Pulzus felméréséből az is kiderült, hogy a válaszadók több mint fele az elmúlt két évben egy és hat hónap közötti időt várt állami egészségügyi vizsgálatra vagy műtétre. További 13 százalék fél évnél is hosszabb, 6–12 hónapos várakozásról számolt be, míg a megkérdezettek 2 százaléka csak több mint egy év elteltével jutott hozzá a szükséges ellátáshoz.
Indexkép: Egri Élet
