Hivatalosan is kezdeményezte a Tisza-frakció, hogy az Országgyűlés a jövő keddi ülésén döntsön Magyarország új köztársasági elnökének személyéről. A parlament honlapjára felkerült indítvány szerint a képviselőcsoport azt szeretné, ha a rendkívüli parlamenti ülés napirendje kiegészülne az államfő megválasztásával, a szavazást pedig augusztus 11-én tartanák meg.
A kezdeményezés hátterében az áll, hogy az Alaptörvény 17. módosításának hatálybalépésével Sulyok Tamás államfői megbízatása július 20-án megszűnt. Azóta ideiglenesen az Országgyűlés vezetése gyakorolja az államfő jogköreit, az új köztársasági elnök megválasztására pedig az alkotmány által előírt határidőn belül sort kell keríteni.
Egyelőre nincs hivatalos jelölt
Bár a parlamenti menetrend kijelölése már napirenden van, hivatalos államfőjelöltet még egyik politikai oldal sem jelentett be. Az elmúlt hetekben ugyanakkor több név is felmerült.
A legnagyobb nyilvánosságot Polgár Judit világhírű sakknagymester kapta, akinek jelölését a tudományos, kulturális és sportélet több ismert szereplője is támogatta. Magyar Péter miniszterelnök nyilvánosan jelezte, hogy örömmel látná őt az ország első közjogi méltóságaként, Polgár Judit azonban rövid időn belül közölte, hogy nem kívánja vállalni a felkérést.
A Mi Hazánk eközben Tóth Máté energiajogászt nevezte meg saját jelöltjeként, míg a Tisza-frakció korábban arról beszélt, hogy a végleges jelölés előtt más parlamenti pártokkal is egyeztetni kívánnak.
Több szakemberrel is egyeztetett a miniszterelnök
Az elmúlt időszakban Magyar Péter több közéleti és szakmai szereplővel is találkozott, köztük Ruff Bálint miniszterrel, Fülöp Botond ügyvéddel, Romsics Ignác Széchenyi-díjas történésszel, valamint Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével. A megbeszélések középpontjában az ország alkotmányos jövője és a köztársasági elnöki tisztség szerepe állt.
Így zajlik az államfő megválasztása
A köztársasági elnököt az Országgyűlés titkos szavazással választja meg. Az első fordulóban a képviselők kétharmadának támogatása szükséges a sikeres választáshoz. Ha ez nem vezet eredményre, második fordulót tartanak, ahol már csak az első kör két legtöbb szavazatot szerző jelöltje marad versenyben, és ekkor már elegendő az egyszerű többség. Ha ez a szavazás is eredménytelen, új jelölési eljárás kezdődik.
A megválasztott köztársasági elnök a hivatalos eredmény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba, miután az Országgyűlés előtt letette esküjét.
Átmeneti megoldás jöhet
Korábbi nyilatkozataiban Magyar Péter arról beszélt, hogy a kormány szeptemberben széles körű alkotmányozási folyamatot indítana, amelynek végén népszavazás dönthet egy új alaptörvény elfogadásáról. Ennek fényében az augusztusban megválasztandó köztársasági elnök várhatóan átmeneti időszakban töltené be tisztségét, amíg az új alkotmányos szabályozás létre nem jön.
A tervek szerint az alkotmányozás során a lakosság véleményét is kikérik, és napirendre kerülhet a köztársasági elnök megválasztásának jelenlegi rendszere is, vagyis az sem kizárt, hogy a jövőben módosulnak az államfő kiválasztásának szabályai.
Indexkép: Bujdosó Andrea Facebook
