Újabb adathalász támadás söpör végig Magyarországon – a Semmelweis Egyetem nevével próbálják megtéveszteni a címzetteket

Tömeges adathalász e-mail kampányra figyelmeztet a Semmelweis Egyetem. Ismeretlen elkövetők az intézmény nevével visszaélve több ezer megtévesztő üzenetet küldtek szét, amelyek célja rosszindulatú programok terjesztése és a felhasználók megtévesztése.

Az egyetem közlése szerint a csalók július 30-án indították el a kampányt. A hamis levelek feladójaként a „Semmelweis Egyetem Élettani Intézet Gazdasági Iroda” szerepel, miközben a megjelenített e-mail-cím – elettan.gazdasagi@semmelweis.hu – nem létezik az intézmény rendszerében, vagyis a feladó adatait meghamisították.

Erre a tárgyra különösen figyeljen

A megtévesztő üzenetek közös ismertetőjele a tárgymező:

„Megrendelésszám: 4110588461”

A Semmelweis Egyetem azt kéri, hogy aki ilyen tárgyú e-mailt kap, semmiképpen ne nyissa meg azt, ne kattintson a benne található linkekre, és ne nyissa meg a csatolmányokat sem. A legbiztonságosabb megoldás az üzenet azonnali törlése.

Nem törték fel az egyetem informatikai rendszerét

Az intézmény hangsúlyozta, hogy a támadás nem a Semmelweis Egyetem informatikai hálózatából indult, és nincs arra utaló jel, hogy illetéktelenek hozzáfértek volna a belső rendszerekhez vagy adatvédelmi incidens történt volna. A vizsgálatot a Nemzeti Kibervédelmi Intézet szakemberei végzik.

Ismert intézmények nevével próbálnak bizalmat kelteni

A kiberbiztonsági szakértők szerint az utóbbi időszakban egyre gyakoribbak azok az adathalász kampányok, amelyek során a támadók ismert egyetemek, bankok, futárszolgálatok vagy állami szervezetek nevével élnek vissza. A cél, hogy a címzettek megbízhatónak higgyék az üzenetet, és gondolkodás nélkül megnyissák a csatolt fájlokat vagy megadják személyes adataikat.

Hogyan ismerhető fel a csalás?

A szakemberek azt tanácsolják, hogy minden váratlan e-mail esetében érdemes ellenőrizni:

  • valóban létező és hiteles-e a feladó e-mail-címe;
  • indokolt-e a csatolmány vagy a link megnyitása;
  • találhatók-e nyelvtani hibák vagy szokatlan megfogalmazások az üzenetben;
  • sürgető hangnemmel próbálnak-e azonnali cselekvésre rávenni.

Ha a levél hitelességével kapcsolatban bármilyen kétség merül fel, a legjobb megoldás, ha a címzett nem nyitja meg az üzenetet, hanem közvetlenül az érintett intézménynél érdeklődik annak valódiságáról.

A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a naprakész vírusirtó használata, a kétlépcsős azonosítás bekapcsolása és a rendszeres szoftverfrissítések jelentősen csökkenthetik az ilyen támadások sikerének esélyét.

Indexkép: Egri Élet