Újabb lendületet kaphat a magyar alapellátás: több mint 27 milliárd forint uniós forrást fordít a kormány a Krónikus Betegségmenedzsment Programra, amelynek működését 2027. június 30-ig meghosszabbítják – jelentette be Hegedűs Zsolt. A program középpontjában négy, rendkívül gyakori krónikus betegségcsoport áll, miközben a háziorvosok munkáját is egyszerűbbé és hatékonyabbá tennék.
A program célja, hogy a krónikus betegséggel élők gondozása ne kizárólag akkor történjen, amikor már komolyabb panasz vagy szövődmény jelentkezik. A háziorvosi praxisok meghatározott gondozási terv alapján követhetik nyomon a betegek állapotát, elvégezhetik, illetve kezdeményezhetik a szükséges vizsgálatokat, és nagyobb hangsúly kerülhet a megelőzésre is.
A rendszer négy kiemelt betegségcsoportot érint: a magas vérnyomást, a cukorbetegséget, a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, valamint a krónikus obstruktív tüdőbetegséget, vagyis a COPD-t.
A program jelentőségét az is mutatja, hogy ezeknek a betegségeknek a kezelésében és a későbbi szövődmények megelőzésében kulcsszerep jut az alapellátásnak.
Már több mint 57 ezer beteg került be a programba
Hegedűs Zsolt tájékoztatása szerint az első év során 621 háziorvosi praxis összesen 57 080 beteget vont be a rendszerbe. Közülük 42 914 páciensnél az előírt vizsgálatok legalább háromnegyedét sikerült teljesíteni.
A számok alapján tehát már az első időszakban több tízezer ember rendszeres, szervezett gondozását segítette az új modell.
A program eredeti szabályai kifejezetten szigorúak voltak. A NEAK korábban közzétett finanszírozási szabályai szerint a bevont betegek számára meghatározott Gondozási Terv teljes körű végrehajtása volt az elvárás, és ha ez nem történt meg, a résztevékenységek után járó finanszírozást is visszavonhatták.
Ezen most változtatnának.
Enyhülhet a háziorvosokra nehezedő teljesítési kényszer
A korábbi 100 százalékos teljesítési követelményt 75 százalékra módosítják. Ennek hátterében az áll, hogy egy-egy szükséges vizsgálat elmaradása nem minden esetben a háziorvoson vagy a praxis dolgozóin múlik.
A folyamatot befolyásolhatja például a szakrendelések vagy diagnosztikai szolgáltatások kapacitása, de akár az informatikai rendszerek működése is. Az új szabályozással azt szeretnék elérni, hogy a finanszírozás jobban igazodjon ahhoz a munkához, amelyet a praxisok ténylegesen elvégeznek.
Ez azért is lényeges, mert a krónikus betegségek gondozása jellemzően nem egyetlen vizsgálatot jelent. A betegek állapotát hosszabb időn keresztül kell követni, bizonyos vizsgálatokat rendszeresen meg kell ismételni, az eredményeket pedig értékelni és dokumentálni szükséges.
Nemcsak a betegek gondozásáról szól a fejlesztés
A Krónikus Betegségmenedzsment Program egy nagyobb alapellátás-fejlesztési projekt része. Az Országos Kórházi Főigazgatóság tájékoztatása szerint a fejlesztések között szerepel a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi szolgálatok orvostechnikai és informatikai eszközparkjának korszerűsítése, valamint az egészségügyi dolgozók szakmai továbbképzése is.
A programhoz kapcsolódó képzések között külön foglalkoznak a krónikus betegségek menedzselésével, a szakdolgozók feladataival és az alapellátásban használható korszerű diagnosztikai lehetőségekkel.
A fejlesztések egyik hosszabb távú célja, hogy erősödjön az alapellátás úgynevezett „kapuőri” szerepe. Ha ugyanis bizonyos betegségek felismerése, ellenőrzése és gondozása nagyobb arányban megoldható a háziorvosi rendszerben, az a szakrendelések terhelését is mérsékelheti.
Milliárdok érkeztek már korábban is a program finanszírozására
A program mögött álló finanszírozás több lépcsőben épült fel. A kormány 2025-ben 4 milliárd forintot csoportosított át a Krónikus Betegségmenedzsment Program finanszírozására, majd 2026 áprilisában újabb 4,3 milliárd forintos átcsoportosításról született kormányhatározat.
A most ismertetett tervek szerint a program egészére fordított uniós támogatás meghaladja a 27 milliárd forintot, működését pedig 2027. június 30-ig folytatják.
A következő időszak ugyanakkor nem csupán a finanszírozás folytatásáról szólhat. Hegedűs Zsolt közlése szerint további alapellátási eszközfejlesztéseket és beszerzéseket terveznek, folytatódnak a szakmai képzések, valamint egyszerűbb, digitálisan jobban támogatott működési rendszert szeretnének kialakítani.
A cél az adminisztráció mérséklése, a praxisok korszerűbb eszközökkel történő felszerelése és olyan szakmai háttér kialakítása, amely a háziorvosok mindennapi munkáját is megkönnyítheti.
Mindez azért lehet különösen fontos, mert a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek és a COPD jellemzően hosszú éveken át tartó, rendszeres ellenőrzést igénylő állapotok. Ha a problémák romlását időben észlelik, illetve a betegek folyamatos gondozást kapnak, számos súlyos szövődmény kialakulásának kockázata mérsékelhető.
A Krónikus Betegségmenedzsment Program így nem egyszerűen egy újabb finanszírozási konstrukció: a hosszabb távú cél az, hogy a háziorvosi rendelőkben a megelőzés, a korai felismerés és a rendszeres betegkövetés a jelenleginél is nagyobb szerepet kapjon.
