Új korszakot ígér a kormány a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleteivel folytatott egyeztetésekben. A tervek szerint a jövőben a jelentősebb munkaerőpiaci döntéseket már azok meghozatala előtt érdemben megvitatnák az érintettekkel. Szeptemberben pedig már a következő évi bérek kerülhetnek az asztalra. Közben a munkajogi szabályozás felülvizsgálata, a vendégmunkások foglalkoztatása és a szélsőséges hőségben végzett munka szabályozása is napirendre kerülhet.
A következő hónapok komoly változásokat hozhatnak a magyar munka világában. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, vagyis a VKF ismét hangsúlyos szerepet kaphat a foglalkoztatást érintő döntések előkészítésében.
A cél az, hogy a munkavállalók és a munkaadók országos érdekképviseletei ne pusztán egy már meghozott döntés után mondhassák el a véleményüket, hanem még a szabályok kialakításakor beleszólhassanak a folyamatba.
Kátai-Németh Vilmos szerint a meghatározó szociális partnereknek valódi szerepet kell kapniuk a magyar munkaerőpiacot érintő döntések előkészítésében. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy az érintetteknek ne a Magyar Közlöny megjelenésekor kelljen először szembesülniük az életüket és munkájukat befolyásoló változásokkal.
Már szeptemberben napirendre kerülhetnek a 2027-es bérek
Sokáig azonban nem marad idő az új egyeztetési rendszer kialakítására, hiszen rövidesen az egyik legfontosabb kérdés kerül az asztalra: mekkora béremelésre számíthatnak a munkavállalók 2027-ben?
A tervek szerint a VKF következő érdemi ülésére már szeptember első felében sor kerülhet, és ezen megkezdődhetnek a következő évre vonatkozó bértárgyalások.
A kérdés azért is különösen fontos, mert Magyarországon többéves bérfelzárkóztatási megállapodás határozza meg a kötelező legkisebb bérek emelésének irányát. A korábban kialakított pálya célja, hogy a minimálbér 2027-re elérje a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.
Az eredeti elképzelésekhez képest azonban a gazdasági környezet változása már korábban is módosításokat tett szükségessé. 2026. január 1-jétől a minimálbér bruttó 322 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 373 200 forintra emelkedett.
Éppen ezért a szeptemberben induló tárgyalások egyik legfontosabb kérdése az lehet, hogy milyen ütemű további béremelést bírnak el a vállalkozások, miközben a munkavállalók vásárlóerejének növelése is alapvető cél marad.
Nemcsak a fizetésekről lesz szó
A kormány és az érdekképviseletek előtt azonban jóval hosszabb a feladatlista annál, mint hogy megállapodjanak a minimálbérről.
Szabó Imre Szilárd foglalkoztatáspolitikai helyettes államtitkár szerint rendszeresebb, szakmai alapokon működő és kiszámíthatóbb egyeztetési mechanizmus kialakítására van szükség.
A következő időszak kiemelt kérdései között szerepelhet a minimálbér, a bérek átláthatósága, a munkavédelem, valamint a harmadik országokból érkező munkavállalók magyarországi foglalkoztatása is.
Utóbbi különösen érzékeny kérdés. A magyar vállalkozások egy részének továbbra is szüksége lehet külföldi munkaerőre, miközben társadalmi és politikai oldalról egyaránt erős igény mutatkozik arra, hogy a hazai munkavállalók foglalkoztatása elsőbbséget élvezzen.
A tervek szerint ezért ezen a területen is konkrét cselekvési program készülhet.
A munkajogi szabályokat is alaposan átnézhetik
A változások ennél is messzebbre vezethetnek. Szabó Imre Szilárd szerint elérkezett az idő a munka világát meghatározó joganyag átfogó felülvizsgálatára.
Ennek része lehet a biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek újragondolása, a munkavédelmi szabályozás korszerűsítése, valamint a foglalkoztatáspolitikai intézményrendszer megerősítése.
A felülvizsgálat azért is válhat egyre sürgetőbbé, mert az elmúlt években jelentősen átalakult a munka világa. A távmunka és a hibrid foglalkoztatás elterjedése mellett új technológiák jelentek meg, miközben a demográfiai folyamatok, a munkaerőhiány és az egyre gyakoribb szélsőséges időjárás is új problémákat vet fel.
Jöhet a „hőhatár”: extrém melegben akár le is állhatna a munka
Az egyik legérdekesebb felvetés éppen a nyári hőséghez kapcsolódik.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség olyan szabályozás kialakítását szorgalmazza, amely egyértelműbb határt szabna annak, hogy milyen körülmények között lehet munkát végezni extrém magas hőmérséklet esetén.
Az elképzelés lényege, hogy egy meghatározott hőterhelés felett – a munkavégzés jellegétől és körülményeitől függően – korlátozni lehessen a munka időtartamát, szélsőséges esetben pedig ideiglenesen fel is lehessen függeszteni azt.
A kérdés az egyre gyakoribb és hosszabb hőhullámok miatt különösen aktuális lehet az építőiparban, a mezőgazdaságban, az ipari üzemekben, raktárakban és más, nehezen hűthető munkahelyeken.
Munkaadók: először a bérekről kell megállapodni
A munkáltatói érdekképviseletek szintén támogatják az érdemi párbeszéd fenntartását, ugyanakkor világossá tették: rövid távon a következő évi bérek kérdése mindent megelőz.
Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP elnöke szerint az egyeztetési fórumra szükség van, nagyobb szerkezeti változtatásokra azonban inkább később kerülhet sor, hiszen hamarosan megkezdődik az éves béralku.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szintén aktívabb közös munkát sürget. Perlusz László főtitkár jelzése szerint szeptember első felében már a következő év béreiről is tárgyalhatnak a felek.
Több időt kérnek a szakszervezetek a jogszabályok véleményezésére
A munkavállalói érdekképviseletek számára ugyanakkor nemcsak az számít, milyen döntések születnek, hanem az is, hogyan.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége üdvözölte azt a törekvést, hogy a jelentősebb jogszabálytervezetek véleményezésére a jövőben ne rendkívül rövid határidő álljon rendelkezésre. A cél az lenne, hogy a társadalmi és szakmai egyeztetés ténylegesen befolyásolhassa a végleges szabályozást.
A Liga Szakszervezetek pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy nem kizárólag a VKF működését érdemes újragondolni. Szerintük a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács, valamint az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács szerepét is át kell tekinteni.
Ősszel eldőlhet, mennyit ér az új párbeszéd
A következő hónapok így komoly próbatételt jelentenek az új foglalkoztatáspolitikai irány számára.
A szeptemberi bértárgyalásokon már nem elméleti kérdésekről kell egyeztetni: a 2027-es minimálbér és garantált bérminimum alakulása munkavállalók százezreinek jövedelmét, közvetve pedig ennél jóval több ember keresetét befolyásolhatja.
Ezzel párhuzamosan olyan kérdések kerülhetnek napirendre, mint a bérek átláthatósága, a vendégmunkások foglalkoztatása, a munkajogi rendszer korszerűsítése és az extrém hőségben végzett munka szigorúbb szabályozása.
Az igazi kérdés tehát nem pusztán az, hogy miről tárgyalnak majd szeptemberben, hanem az, hogy az érdekképviseletek véleménye ezúttal valóban megjelenik-e a végleges döntésekben.
Indexkép: depositphotos
