Látványos és egyben komoly műszaki beavatkozás zajlik a Dunán Paks térségében. A Magyar Honvédség helikopterei is bekapcsolódtak abba a nagyszabású munkába, amelynek célja, hogy az extrém alacsony dunai vízállás ellenére biztosítani lehessen a Paksi Atomerőmű működéséhez szükséges vízszintet.
Szombat reggel katonai helikopterek jelentek meg a Duna paksi–dunaszentbenedeki szakaszán. A gépek hatalmas betonelemeket emelnek a folyó fölé, majd előre meghatározott pontokon engedik azokat a vízbe. A művelettel párhuzamosan két, egyenként mintegy 80 méter hosszú bárka kontrollált süllyesztése is megkezdődött.
A háttérben a Duna rendkívüli alacsony vízállása áll. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai szerint szombaton délben Pakson mínusz 124 centiméteres vízállást mértek, miközben Budapesten mindössze 17 centimétert mutatott a vízmérce.
Fenékküszöb készül a Dunában
A Paksnál zajló beavatkozás egyik legfontosabb eleme egy úgynevezett fenékküszöb kialakítása. Ennek feladata, hogy a folyó medrében létrehozott akadállyal megemelje a vízszintet az erőmű vízkivételéhez szükséges térségben.
A munkálatokhoz jelentős mennyiségű követ és betonelemet használnak fel. A most beemelt betonkockák egy részét Dunakiliti térségéből szállítják Paksra, majd a helyszínen katonai helikopterek segítségével helyezik őket a megfelelő pozícióba. A rendelkezésre álló információk szerint ezek az elemek a fenékküszöb kialakításának első szakaszában kapnak szerepet.
A korábban bejelentett tervek szerint a teljes művelethez mintegy 150 ezer köbméter követ használhatnak fel, és a munkavégzés folyamatos, 24 órás rendszerben zajlik. A beavatkozás támogatására katonákat is vezényeltek a térségbe.
Két hatalmas bárkát is lesüllyesztenek
A fenékküszöb építése mellett egy másik, gyorsabb eredményt ígérő műszaki megoldást is alkalmaznak. Két, körülbelül 80 méter hosszúságú bárkát süllyesztenek a folyóba.
A süllyesztés nem hirtelen történik: a szakemberek fokozatosan töltik fel vízzel a hajók kamráit. Bárkánként nyolc szivattyú dolgozik, miközben folyamatosan ellenőrzik a hajók helyzetét, a medret, a víz áramlását és a vízszint változását.
Magyar Péter miniszterelnök szombat reggel az egyik bárkáról jelentkezett be, és hangsúlyozta, hogy egy lassú, előre megtervezett és folyamatosan ellenőrzött műveletről van szó. Beszámolója szerint közben a hídfő kialakítása és a kőanyag beszállítása is zajlik, a munkaterületre pedig több ezer tonna kő érkezik.
Már mérhető a beavatkozás hatása
A művelet egyik kulcskérdése, hogy milyen gyorsan sikerül megemelni a vízszintet.
Kovács Gyula, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki ellenőre a helyszíni tájékoztatás szerint arról beszélt, hogy az első bárka beállítása után körülbelül egy órával négy centiméteres különbséget mértek a felvízi és az alvízi oldal között, ami szombat reggelre már nyolc centiméterre nőtt.
A hatás ugyanakkor nem azonnal jelentkezik a Paksi Atomerőmű hidegvíz-csatornájánál. A víznek időre van szüksége ahhoz, hogy a beavatkozás eredménye az erőmű vízkivételénél is érzékelhető legyen.
A szakemberek ezért folyamatos monitoringot végeznek. Nemcsak a vízállást követik, hanem rendszeresen ellenőrzik a folyómeder állapotát és a vízáramlást is, hogy szükség esetén azonnal módosíthassanak a beavatkozáson.
A Paksi Atomerőmű miatt kritikus a Duna állapota
A folyó vízállása azért különösen fontos Paksnál, mert az atomerőmű működéséhez jelentős mennyiségű dunai vízre van szükség. A Duna az elmúlt időszakban nemcsak alacsony vízállásával, hanem magas vízhőmérsékletével is problémát okozott.
Július 18-án például az erőmű blokkjain összesen 160 megawattos teljesítménycsökkentést hajtottak végre a Duna vízhőmérsékletére vonatkozó környezetvédelmi előírások betartása érdekében. Egy nappal később a kedvezőbb vízhőmérséklet miatt a blokkok ismét névleges teljesítményre állhattak vissza. Az Országos Atomenergia Hivatal akkor hangsúlyozta, hogy a korlátozás a nukleáris biztonságot nem érintette.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság augusztus elején arra is felhívta a figyelmet, hogy a Duna teljes magyarországi szakaszán rendkívül alacsony vízhozamok alakultak ki.
Helikopterek, uszályok, több ezer tonna kő – versenyfutás a vízszinttel
A Paksnál zajló munka így egyszerre vízügyi, energetikai, honvédségi és logisztikai művelet. Miközben a folyóban a két hatalmas bárka fokozatos süllyesztése zajlik, a parton nehézgépjárművek mozgatják az építőanyagot, a levegőből pedig katonai helikopterek segítik a többtonnás betonelemek precíz elhelyezését.
A következő órák és napok egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a beavatkozások milyen mértékben képesek megemelni és stabilizálni a Duna vízszintjét az atomerőmű hidegvíz-csatornájánál.
A munkálatok mindenesetre jól mutatják, milyen rendkívüli helyzet alakult ki a Dunán: Paksnál már katonai helikopterek, elsüllyesztett bárkák és hatalmas mennyiségű kő segítségével próbálják kordában tartani az extrém alacsony vízállás következményeit.
Indexkép: Betonkockát emel a Dunába a honvédség Airbus H225M típusú helikoptere a fenékküszöb építésének munkálatai során az MVM Paksi Atomerőmű közelében 2026. augusztus 15-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index
