Egy halálos siófoki baleset ismét megmutatta, milyen visszafordíthatatlan következményekkel járhat a szélsőséges gyorshajtás. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter azt kezdeményezi, hogy a megengedett sebességet kirívó mértékben túllépő autósok akkor is súlyosabb jogi következményekkel számoljanak, ha végül nem okoznak balesetet.
A jelenlegi szabályozás felülvizsgálatát sürgeti Vitézy Dávid a Siófokon történt halálos gázolás után. A miniszter szerint alapvető különbség van egy kisebb sebességtúllépés és aközött, amikor valaki lakott területen a megengedett tempó két-háromszorosával közlekedik, közvetlen veszélynek téve ki másokat.
A tragédia augusztus 11-én, kedden délután történt Siófok belvárosában, a Batthyány utcában. A Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása alapján egy személyautó elütötte a vele párhuzamosan haladó kerékpárost, majd lesodródott az útról és felborult. A középkorú kerékpáros a helyszínen meghalt, az autó négy utasa pedig megsérült. A rendőrség halálos közúti közlekedési baleset okozása miatt indított eljárást.
Még vizsgálják, milyen gyorsan haladhatott az autó
Lengyel Róbert, Siófok polgármestere saját értesüléseire hivatkozva azt közölte, hogy a gépkocsit egy 18 éves enyingi fiatal vezette, aki mindössze két hónappal korábban szerezte meg a jogosítványát. A városvezető szerint az autó akár 140 kilométeres óránkénti sebességgel is haladhatott.
Fontos azonban, hogy ezt a sebességet a rendőrség egyelőre nem erősítette meg hivatalosan. A baleset pontos körülményeinek, valamint a jármű tényleges sebességének meghatározása továbbra is a hatósági vizsgálat része.
Nem kezelnék egyformán a kisebb túllépést és a száguldozást
Vitézy Dávid arra hívta fel a figyelmet, hogy ha egy kirívó gyorshajtás nem végződik balesettel, az elkövető a jelenlegi szabályok alapján jellemzően pénzbírsággal számolhat. A miniszter szerint ennél jóval határozottabb fellépésre lenne szükség azokkal szemben, akik például egy 40 kilométeres korlátozásnál közel 100 kilométeres sebességgel hajtanak.
Álláspontja szerint meg kell vizsgálni, hogy az ilyen mértékű gyorshajtás – akár baleset nélkül is – járjon-e súlyosabb, adott esetben büntetőjogi következményekkel.
A válaszadók többsége támogatná a szigorítást
A július közepén elindított közlekedésbiztonsági társadalmi párbeszédben külön kérdés foglalkozik a szélsőséges sebességtúllépésekkel. Vitézy tájékoztatása szerint az eddigi válaszadók csaknem 70 százaléka teljes mértékben támogatná, hogy a kirívó gyorshajtást már baleset okozása nélkül is keményebben szankcionálják.
Több mint 80 százalék még szigorúbb büntetést tartana indokoltnak akkor, ha a gyorshajtó súlyos sérülést vagy halált okoz. A közlekedésbiztonsági kérdőívet szeptember 9-éig lehet kitölteni, ezt követően kezdődhet meg a lehetséges jogszabály-módosítások előkészítése.
A miniszter szerint a tervezett változtatások célja nem a bírságbevételek növelése, hanem a szabályosan közlekedők – különösen a gyalogosok és a kerékpárosok – hatékonyabb védelme, valamint a halálos közúti balesetek számának csökkentése.
