Jelentős személyi és szervezeti átalakítás zajlik a Külügyminisztériumban. Orbán Anita külügyminiszter szerint az elmúlt száz napban több mint százezer dokumentumot vizsgáltak át, mintegy 1400 diplomataútlevelet vontak vissza, a 138 misszióvezető közül pedig 34-et hazarendeltek. A tárcavezető szerint a cél a külügyi szolgálat szakmai működésének és Magyarország nemzetközi kapcsolatainak megerősítése.
Orbán Anita az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt részletesen a Külügyminisztériumban zajló változásokról és a Tisza-kormány első száz napjának külpolitikai mérlegéről.
A miniszter szerint az elmúlt hónapok egyik legfontosabb feladata a tárca működésének teljes áttekintése volt. Az ellenőrzés nemcsak személyi kérdésekre terjedt ki: az igazgatási, jogi, humánerőforrás- és integritási problémákat is vizsgálják.
A folyamat méretét jól mutatja, hogy több mint százezer dokumentumot néztek át.
Mintegy 1400 diplomataútlevelet vontak vissza
Az átvilágítás egyik legnagyobb visszhangot kiváltó eredménye a diplomataútleveleket érinti. Orbán Anita közlése szerint mintegy 1400 ilyen okmányt vontak vissza.
A felülvizsgálat annak tisztázására is kiterjedt, hogy kik és milyen jogcímen rendelkeztek diplomataútlevéllel, illetve indokolt volt-e számukra a különleges okmány használata.
A minisztérium emellett a kormányváró használatát is ellenőrizte. A külügyi vezetés ezzel azt kívánja elérni, hogy a diplomáciai kiváltságok kizárólag azokhoz kerüljenek, akik feladatukból és tisztségükből adódóan valóban jogosultak rájuk.
A misszióvezetők csaknem negyedét lecserélték
A személyi állományban ugyancsak jelentős változások történtek. A külügyi tárcához tartozó 138 misszióvezető közül 34-et hívtak vissza, ami megközelítőleg a teljes állomány negyedét jelenti.
Orbán Anita szerint a döntéseknél több tényezőt mérlegeltek. Szempont volt többek között a szakmai alkalmasság, a politikai és szakmai hitelesség, az integritás, valamint az, hogy az adott misszióvezető megfelelően képes-e képviselni Magyarország érdekeit.
A külügyminiszter arról is beszélt, hogy korábban politikai kapcsolatok alapján kinevezett személyek is bekerültek a diplomáciai rendszerbe. Ugyanakkor nem minden visszahívás mögött állt ilyen ok: volt, akinél egyszerűen az indokolta a döntést, hogy túl hosszú ideje szolgált ugyanazon az állomáshelyen.
Visszaállítanák a diplomáciai rotációt
A minisztérium a hagyományos diplomáciai rotáció rendszerét is újra alkalmazná.
Az új elképzelés szerint a misszióvezetők jellemzően négyéves külszolgálat után legalább egy évet Magyarországon töltenének, mielőtt ismét külföldi megbízást kapnának.
Orbán Anita szerint korábban arra is volt példa, hogy egyes nagykövetek tíz-tizenkét éven keresztül ugyanazon az állomáshelyen dolgoztak. A tárcavezető szerint a rendszeres rotáció azért is fontos, hogy a diplomaták hosszú külszolgálat után is egyértelműen a magyar állam érdekeit képviseljék.
Új emberek érkeznek több fontos diplomáciai posztra
A visszahívásokkal párhuzamosan megkezdődött az új misszióvezetők kiválasztása is. Több fontos állomáshelyre már megnevezték a jelölteket.
Párizsba Ablonczy Balázs történészt kérte fel a külügyminiszter. A szakember korábban a Párizsi Magyar Intézetet is vezette, és jelentős tapasztalattal rendelkezik a magyar–francia kapcsolatok területén.
Varsóban Mitrovits Miklós történész és polonista képviselheti Magyarországot. A Lengyelországgal foglalkozó szakember lengyelül is beszél, és lengyel egyetemen is oktat.
Pekingbe Hajba Tamás kerülhet, aki korábban több mint egy évtizedet dolgozott a magyar külügyben, később pedig az OECD-nél foglalkozott Kínával.
Barcelona főkonzuli posztjára Bódi Mátyást kérték fel, aki a Választási Földrajz szakértőjeként vált szélesebb körben ismertté.
Előkerültek a lélegeztetőgép-beszerzések dokumentumai is
Az átvilágítás egy másik, politikailag érzékeny ügyet is érint. Orbán Anita szerint sikerült digitálisan helyreállítani a koronavírus-járvány idején lebonyolított lélegeztetőgép-beszerzésekhez kapcsolódó dokumentációt.
A tárcavezető jelezte, hogy az iratokkal kapcsolatban további hivatalos tájékoztatás várható.
A külpolitikai irányon is változtatna a kormány
Orbán Anita szerint az elmúlt száz nap nem kizárólag a minisztérium belső átalakításáról szólt. A kormány célja Magyarország pozíciójának megerősítése az Európai Unióban, a NATO-ban és a Visegrádi Négyek együttműködésében.
A külügyminiszter állítása szerint az előző időszakban előfordult, hogy Magyarországot bizonyos európai egyeztetésekből kihagyták. Úgy véli, ebben szerepet játszott a korábbi magyar külpolitika konfliktusos és rendszeresen vétózó gyakorlata.
A tárcavezető szerint ezen változtatni kívánnak: Magyarország érdekeit továbbra is határozottan képviselnék, ugyanakkor az ország ismét aktívabban kapcsolódna szövetségeseihez és a regionális együttműködésekhez.
A Külügyminisztériumban zajló átalakítás ezzel még nem tekinthető lezártnak. A nagyköveti és főkonzuli posztok cseréje, a dokumentumok ellenőrzése, valamint a korábbi külgazdasági és külügyi döntések felülvizsgálata tovább folytatódhat a következő hónapokban.
Indexkép: YouTube/ATV Orbán Anita külügyminiszter
