A tervek szerint a jövőben bárki megismerheti, hogy az egyes magyarországi kórházakban milyen súlyos, nem kívánt betegbiztonsági események történtek. Az egészségügyi vezetés célja, hogy az intézmények ne elrejtsék a problémákat, hanem feltárják azok okait, és megelőzzék a hasonló esetek megismétlődését.
Kiderülhet, melyik intézményben milyen hibák történtek
Jelentős változás előtt állhat a magyar egészségügy: a kórházi ellátás során bekövetkező súlyos hibák és egyéb betegbiztonsági események adatait intézményi bontásban is közzétehetik. Ez azt jelentené, hogy a betegek a jelenleginél pontosabb képet kaphatnának az egyes egészségügyi szolgáltatók működéséről.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a Semmelweis Egyetemen megrendezett VIII. Betegbiztonsági Világnapi Konferencián beszélt a tervezett változásokról. A tárcavezető szerint a biztonságos ellátás nem attól válik magas színvonalúvá, hogy azt állítják róla: soha nem történik hiba. Sokkal fontosabb, hogy a problémákat időben felismerjék, kivizsgálják, majd a tapasztalatokat beépítsék a mindennapi működésbe.
A nyilvánosságra hozandó adatok között olyan úgynevezett „never event” esetek is megjelenhetnek, amelyek megfelelő biztonsági szabályok mellett elvileg teljesen megelőzhetők lennének. Ilyen lehet például a nem megfelelő testrészen elvégzett beavatkozás vagy egy műtéti eszköz betegben felejtése.
Nem feltétlenül egyetlen ember hibázik
A betegbiztonsági események hátterében gyakran nem egyetlen dolgozó mulasztása áll. A problémához több körülmény együttesen vezethet: túlterheltség, fáradtság, létszámhiány, pontatlan információátadás, rosszul kialakított munkafolyamat vagy az intézményi hierarchia is növelheti a veszélyt.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint az ellátás során bekövetkező károk jelentős része megelőzhető. A WHO adatai alapján világszerte megközelítőleg minden tizedik beteget valamilyen ártalom ér az egészségügyi ellátás közben, és a káros esetek több mint fele elkerülhető lenne. A szervezet a leggyakoribb problémák között említi a gyógyszerelési és diagnosztikai hibákat, a kórházi fertőzéseket, a betegtévesztést, az eleséseket és a nem biztonságos műtéti eljárásokat.
A WHO is azt az álláspontot képviseli, hogy a hagyományos bűnbakkeresés helyett a hibák mögött meghúzódó szervezeti és működési okokat kell feltárni. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a súlyos hanyagságnak vagy a szabályok tudatos megszegésének ne lennének következményei.
Új hatóság vizsgálhatja az ellátás minőségét
Az átalakítás egyik fontos szereplője az előkészítés alatt álló Egészségügyi Minőségellenőrzési Hatóság lehet. Nemes Balázs miniszteri biztos tájékoztatása szerint a szervezet feladata nem pusztán az ellenőrzés és a szankcionálás lesz. Azt is vizsgálni kívánják, hogy az intézményekben rendelkezésre állnak-e a biztonságos betegellátáshoz szükséges feltételek.
Az értékelések öt fő területre terjedhetnek ki:
- a betegek biztonságára;
- az ellátás eredményességére és hatékonyságára;
- a betegközpontú, emberi méltóságot tiszteletben tartó működésre;
- az egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetőségére;
- az intézményvezetés minőségére.
A tervek között szerepel a betegpanaszok egységesebb kezelése is. Jelenleg a bejelentések több különböző szervezethez kerülhetnek, az új rendszer azonban közös belépési pontot alakíthat ki a panaszok fogadására és kivizsgálására.
Országos protokoll segíti az esetek feldolgozását
Az Országos Kórházi Főigazgatóság július 1-jétől valamennyi kórházban kezdeményezte a NEVES NEKED protokollrendszer bevezetését. A program nemcsak a bekövetkezett káreseményekkel foglalkozik, hanem azokkal a veszélyes helyzetekkel is, amelyek végül nem okoztak sérülést, de kis eltéréssel súlyos következményük lehetett volna.
Ezeket „majdnem-eseményeknek” nevezik. Vizsgálatuk azért különösen fontos, mert segítségükkel még azelőtt kijavítható egy hibás folyamat, hogy valaki ténylegesen kárt szenvedne.
A protokoll útmutatást adhat arra is, hogyan kell tájékoztatni a beteget és hozzátartozóit egy súlyos esemény után, miként kell feltárni a történtek okait, és milyen támogatást szükséges biztosítani az érintett egészségügyi dolgozóknak.
A teljes betegutat biztonságosabbá kell tenni
A konferencián nemcsak a kórházakon belüli hibákról esett szó. A szakemberek szerint kockázatot jelenthet az is, amikor a beteg útja megszakad az alapellátás, a szakrendelés, a kórház és az otthoni gondozás között.
Előfordulhat, hogy egy fontos vizsgálati eredmény nem jut el időben a következő kezelőorvoshoz, nem egyértelmű, ki követi nyomon a beteg állapotát, vagy a páciens nem kap elegendő tájékoztatást a további teendőkről. A hosszú ideig tartó, krónikus betegségek esetében ezek a hiányosságok különösen komoly veszélyt jelenthetnek.
A tervezett változások lényege ezért nem csupán az adatok közzététele. A cél egy olyan egészségügyi rendszer kialakítása, amely felismeri a saját gyenge pontjait, megosztja a tapasztalatokat az intézmények között, és a feltárt hibák alapján javítja a betegellátást.
A nyilvánosság önmagában még nem teszi biztonságosabbá a kórházakat. Ha azonban az adatok egységesek, ellenőrizhetők és megfelelő magyarázattal jelennek meg, akkor valódi segítséget jelenthetnek a problémák feltárásában, az intézmények fejlesztésében és a betegek bizalmának erősítésében.
Források: Semmelweis Egyetem – VIII. Betegbiztonsági Világnapi Konferencia, MedicalOnline – beszámoló a konferencia bejelentéseiről, Egészségügyi Világszervezet – betegbiztonsági adatok
