Több mint három és fél évtizeddel a rendszerváltás után interneten is kereshetővé válhatnak a kommunista állambiztonság hálózati nyilvántartásának fontos részei. Az első adatokat október 20-án teszik közzé, a teljes folyamat azonban hónapokig tarthat. A levéltár és a történészek egyaránt óvatosságra intenek: egy név felbukkanása még nem jelenti automatikusan azt, hogy az érintett valóban jelentett is.
Az Országgyűlés 149 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 35 tartózkodás mellett elfogadta az ügynökakták nyilvánosságáról szóló törvényt. A döntéssel több évtizedes politikai és társadalmi vita új szakaszba lépett.
A jogszabály alapján az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára egy ingyenesen, azonosítás nélkül használható internetes felületet hoz létre. Ezen többféle állambiztonsági nyilvántartás adatai között lehet majd keresni.
Októberben indul az online adatbázis
Az első feldolgozott adatokat 2026. október 20-án kell hozzáférhetővé tenni. Ekkor jelenhetnek meg:
- a hálózati személyek beszervezési adatait tartalmazó úgynevezett hatos kartonok;
- a beszervezési nyilvántartásként használt B-naplók feldolgozott adatai;
- valamint a mágnesszalagokon megőrzött H-jelzésű hálózati adatbázis nem minősített leíró adatai.
A B-dossziék közzététele ezt követően folyamatosan történik. Ezek feldolgozásának végső határideje 2027. február 25., a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja.
A kormány tájékoztatása szerint a B-dossziékban a beszervezés dokumentumai, az érintettekről készített értékelések és a hálózati kapcsolatokra vonatkozó információk is szerepelhetnek. Az online nyilvánosság ugyanakkor nem lesz korlátlan: a magánéletet és az emberi méltóságot sértő adatokat a közzététel előtt ellenőrizni és szükség esetén anonimizálni kell. Magyarország Kormánya
Több tízezer név kerülhet elő
Becslések szerint megközelítőleg 36 ezer hatos karton maradt fenn, a mágnesszalagokon tárolt H-adatbázis pedig mintegy 58 ezer rekordot tartalmazhat. Ezek azonban nem feltétlenül jelentenek ugyanennyi bizonyítottan együttműködő személyt.
A teljes hálózati rendszer már nem rekonstruálható hiánytalanul. Dokumentumok semmisültek meg 1956-ban, később pedig selejtezések és iratmegsemmisítések is történtek. A rendszerváltás körüli időszakból ugyancsak vannak hiányok, ezért egyes történetek minden bizonnyal örökre tisztázatlanok maradnak.
A karton nem azonos a bizonyított ügynöki tevékenységgel
A nyilvánosságra kerülő nevek értelmezése különös körültekintést igényel. A hatos karton alapvetően azt dokumentálta, hogy az állambiztonság valakit hálózati személyként nyilvántartásba vett, illetve milyen körülmények között szervezte be.
Önmagában azonban nem feltétlenül derül ki belőle, hogy az illető valóban írt-e jelentéseket, rendszeresen találkozott-e a tartótisztjével, megtagadta-e az együttműködést, vagy szándékosan használhatatlan információkat adott.
A hiteles történeti képhez ezért a kartonokat, jelentéseket, munkadossziékat és más kapcsolódó dokumentumokat együtt kell vizsgálni. Egyetlen név vagy nyilvántartási bejegyzés alapján felelőtlenség lenne bárkit besúgónak minősíteni.
Nem minden beszervezett ember működött együtt
A fennmaradt iratok között számos olyan történet található, amely megmutatja, mennyire különböző helyzetekbe kerülhettek a beszervezett emberek.
Ungváry Krisztián történész korábban több olyan esetet ismertetett, amelyben az érintettek rövid idő után megtagadták az együttműködést, lelkiismereti okból nem jelentettek társaikról, vagy egyszerűen elmaradtak a találkozókról.
Egy „Szigeti Attila” fedőnéven nyilvántartott egyházi személy például nem volt hajlandó információt gyűjteni rendtársairól, ezért később kizárták a hálózatból. „Tárnoki” pedig annak ellenére sem jelentett egy tervezett szolnoki robbantásról, hogy tudott az előkészületekről. Más esetekben a beszervezés idegi összeomláshoz vagy az együttműködés nyílt megtagadásához vezetett.
Ungváry értelmezése szerint ezekben a történetekben sokszor nem a beszervezett embereknek, hanem az őket megfélemlítő, zsaroló vagy nyomás alatt tartó állambiztonsági tiszteknek kellene szégyenkezniük.
Családi titkok és személyes tragédiák is felszínre kerülhetnek
Ruff Bálint politikai tanácsadó arra figyelmeztetett, hogy a dokumentumok megnyitása számos család számára fájdalmas felismeréseket hozhat. Ungváry Krisztián ugyanakkor úgy véli, sokan inkább megkönnyebbülhetnek, mert végre tisztábban láthatják, mi történt hozzátartozóikkal.
Az iratokból ugyanis nemcsak az derülhet ki, hogy kit próbáltak beszervezni, hanem az is, hogy ki utasította vissza az együttműködést, kit zsaroltak meg, és kik próbálták védeni a környezetükben élőket.
Az áldozatok magánéletét is védeni kell
A teljes nyilvánosság komoly adatvédelmi kérdéseket vet fel. Az állambiztonsági jelentésekben gyakran olyan emberek magánéletéről is találhatók részletek, akik nem működtek együtt a rendszerrel, hanem éppen annak megfigyeltjei vagy áldozatai voltak.
A törvény ezért előírja többek között az egészségi állapotra, függőségekre, szexuális életre, vallási és világnézeti meggyőződésre vonatkozó érzékeny adatok védelmét. A megfigyelt személyek és más érintett harmadik felek adatait szintén el kell távolítani a nyilvánosan hozzáférhető dokumentumokból.
Az érintettek ugyanakkor továbbra is megtudhatják, kik jelentettek róluk, illetve mely állambiztonsági tisztek foglalkoztak az ügyükkel. A szükséges másolatokat ingyenesen kérhetik ki. A törvény részletes szabályai
Maradnak továbbra is titkos dokumentumok
A törvény nem oldja fel automatikusan valamennyi állambiztonsági dokumentum minősítését. Egyes iratok nemzetbiztonsági, külpolitikai, nemzetközi jogi vagy személyvédelmi okokból továbbra is titkosak maradhatnak.
A minősített dokumentumokat legalább kétévente felül kell vizsgálni. Ebben egy 13 tagú tanácsadó testület működik közre, amely betekinthet az iratokba, és kezdeményezheti a titkosítás megszüntetését. A döntést azonban nem maga a bizottság hozza meg.
Hat hónapig következmények nélkül leadhatók az otthon őrzött iratok
A jogszabály azokra is vonatkozik, akiknél állambiztonsági dokumentumok vagy azok másolatai maradtak jogellenesen. Október 20-tól hat hónap áll rendelkezésükre, hogy ezeket átadják az ÁBTL-nek.
Aki a határidőn belül leadja az anyagokat, mentesülhet a jogellenes birtoklás hátrányos, akár büntetőjogi következményei alól.
Az akták megnyitása így nem egyetlen napon végrehajtott teljes feltárást jelent, hanem hosszabb folyamatot. Októbertől azonban először nyílik lehetőség arra, hogy bárki otthonról, egy kereshető internetes felületen kezdhesse meg a kommunista állambiztonság fennmaradt hálózati adatainak tanulmányozását. A nyilvánosság új információkat és régi sebeket egyaránt felszínre hozhat – az ítéletalkotás előtt azonban minden esetben a dokumentumok teljes történetét kell megismerni.
Indexkép: depositphotos
