A Fidesz vereségéhez vezető hibákról, a hatalom közelében felhalmozott vagyonokról és az új kormány működéséről is beszélt Tarlós István. Budapest korábbi főpolgármestere szerint indokolt a politikai felelősség vizsgálata, az elszámoltatás azonban nem írhatja felül a jogállami garanciákat.
A túlzott magabiztosságot és a szakmai szempontokat időnként háttérbe szorító megfelelési kényszert is a Fidesz hibái közé sorolta Tarlós István a 24.hu-nak adott interjújában. A volt főpolgármester úgy látja, a korábbi kormánypárttal szembeni elégedetlenségnek volt valós alapja, és a választási kudarc értékelésekor a korrupció kérdését sem lehet megkerülni.
Megítélése szerint a Fidesz kormányzása alatt egy viszonylag szűk csoport feltűnően nagy vagyonra tett szert, és e kör egyes tagjai közel álltak Orbán Viktorhoz. Tarlós ugyanakkor különválasztotta a politikai és a jogi felelősséget: előbbit felvethetőnek tartja, utóbbit nem tekinti tisztázottnak.
A választási győzelem után is kampányt lát
Tarlós az új kormánnyal kapcsolatban is több fenntartást megfogalmazott. Szerinte Magyar Péter kommunikációjában továbbra is erősen jelen van a választási mozgósítás logikája: igyekszik fenntartani azt az elégedetlenséget és változásigényt, amely a Tisza győzelméhez vezetett.
Úgy véli, eközben a kívánatosnál kevesebb figyelem jut a kormányzás tartalmi kérdéseire. A kabinet egészéről azonban még nem mondana végleges ítéletet. Mint jelezte, az új miniszterek közül Vitézy Dávidot ismeri, Magyar Péterrel pedig korábban mindössze néhány alkalommal találkozott.
Az elszámoltatás módját kifogásolja
A volt főpolgármester egyik legerősebb kritikája a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalhoz, az NVVH-hoz kapcsolódott. A jogszerű vagyonvisszaszerzés célját önmagában elfogadhatónak tartja, a szervezet jogosítványait és az eljárásokat kísérő politikai kommunikációt viszont aggályosnak látja.
Tarlós szerint az ártatlanság vélelmének, a törvény előtti egyenlőségnek és a hatalmi ágak elválasztásának az elszámoltatás során is érvényesülnie kell. Kifogásolta, hogy megítélése szerint egyes érintetteket már az eljárások lezárása előtt bűnösként mutatnak be. Kérdésként vetette fel azt is, hogyan rendeznének egy olyan helyzetet, amelyben a hivatal és az ügyészség eltérő álláspontra jut. Ezek Tarlós értékelései, nem a szervezet működéséről szóló jogerős megállapítások.
A hivatal vezetésében a napokban újabb személyi döntések születtek. Az Economx október 13-i beszámolója szerint az Országgyűlés Ötvös Károlyt közpénzügyi, Gellért Károly Árpádot vádemelésért felelős, Terhes Tibor Dávidot pedig fellebbviteli elnökhelyettessé választotta. A lap szerint a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk nem vett részt a jelölési és kiválasztási folyamatban.
A visszaszerzett vagyonra nem lehet azonnali bevételként számítani
Tarlós kedvezően értékelte a propagandakiadások csökkentését, de úgy gondolja, ez önmagában nem oldja meg a költségvetési nehézségeket. A vagyonvisszaszerzést hosszadalmas jogi folyamatnak tartja, amelynek eredménye akár csak évek múlva jelenhet meg az állam bevételei között.
Az Európai Unióval fenntartott kapcsolatot szintén a kormány előtt álló nehéz kérdések közé sorolta. Megítélése szerint bizonyos politikai engedmények a hazai támogatottságot veszélyeztethetik, az uniós intézményekkel kialakuló konfliktusok pedig kedvezőtlen befektetői reakciókat válthatnak ki. Az uniós forrásokhoz kapcsolódó, nyilvánosan nem rögzített elvárásokra vonatkozó felvetése ugyanakkor az ő feltételezése, nem igazolt feltételrendszer.
Indexkép: Ajpek Orsi / Index
