Stabilra javította Magyarország hitelminősítési kilátását a Moody’s, amit Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a kormány gazdaságpolitikai intézkedéseinek nemzetközi visszaigazolásaként értékelt. A tárcavezető szerint az uniós források felszabadítása, az energetikai beruházások és a vállalkozások támogatása együttesen segíthetik a magyar gazdaság növekedésének helyreállítását.
Két év után javult Magyarország hitelminősítési kilátása
Kapitány István szombati Facebook-bejegyzésében arról számolt be, hogy a Moody’s nemzetközi hitelminősítő két év után negatívról stabilra módosította Magyarország kilátását.
A gazdasági és energetikai miniszter szerint a döntés azt jelzi, hogy a nemzetközi pénzügyi szereplők kedvezően értékelik a magyar gazdaságpolitika irányváltását.
A tárcavezető kiemelte az intézményi reformokat, a költségvetési fegyelem erősítését és az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés javulását.
A stabil kilátás ugyanakkor önmagában nem jelent hitelminősítési felminősítést. Elsősorban azt jelzi, hogy a hitelminősítő megítélése szerint mérséklődhettek a korábban azonosított leminősítési kockázatok.
Az uniós pénzek új lendületet adhatnak a gazdaságnak
A miniszter szerint a felszabaduló európai uniós támogatások fontos szerepet játszhatnak a magyar gazdaság növekedésének fokozatos helyreállításában.
Az uniós források különösen a beruházások, az infrastruktúra-fejlesztések, az energetikai korszerűsítések és a vállalkozások technológiai fejlesztése szempontjából lehetnek meghatározók.
A gazdaságpolitikai célok között a beruházások ösztönzése mellett az energiaellátás biztonságának növelése is kiemelt helyen szerepel.
Jelentős szélerőmű-fejlesztések jöhetnek
Kapitány István részletesen ismertette a megújulóenergia-termelés bővítésére vonatkozó terveket is.
Tájékoztatása szerint a nyári pályázatra közel 2300 megawattnyi szélerőművi kapacitás létesítésére érkezett jelentkezés, miközben az első körben mintegy 700 megawattnyi hálózati csatlakozási lehetőség áll rendelkezésre.
A tárcavezető közlése alapján 2030-ig legalább 4000 megawattnyi új szélerőművi csatlakozási lehetőséget kívánnak meghirdetni.
A fejlesztések célja a hazai villamosenergia-termelés diverzifikálása és az energiaimporttól való függőség mérséklése.
Másfél milliárd euróból korszerűsítenék az áramhálózatot
A kormány tervei szerint 1,5 milliárd euró európai uniós forrást fordítanak a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztésére.
A beruházások eredményeként mintegy 4700 megawattnyi további megújuló termelőkapacitás hálózati csatlakoztatására nyílhat lehetőség.
A hálózat korszerűsítése azért különösen fontos, mert a nap- és szélerőművek növekvő teljesítménye új követelményeket támaszt a villamosenergia-rendszerrel szemben.
A fejlesztések hozzájárulhatnak a hálózati kapacitáshiány enyhítéséhez és az energiaellátás rugalmasságának javításához.
Már teljesült a 2030-ra kitűzött energiatárolási cél
A miniszter közlése szerint Magyarország szeptemberre elérte az eredetileg 2030-ra kitűzött, 1000 megawattos energiatárolási teljesítménycélt.
Összehasonlításként felidézte, hogy 2025 végén az energiatárolók összesített teljesítménye még 146 megawatt volt.
Az energiatároló rendszerek fontos szerepet töltenek be a megújuló energiaforrások ingadozó termelésének kiegyensúlyozásában.
A tárolási teljesítmény növekedése ugyanakkor önmagában nem mutatja meg, hogy az ország mennyi ideig képes eltárolt energiából fedezni fogyasztását, ehhez a tárolók megawattórában kifejezett kapacitását is figyelembe kell venni.
Akár 550 milliárd forint juthat a vállalkozások fejlesztésére
A Ganz Ábrahám Program keretében rövid távon akár 550 milliárd forintnyi európai uniós forrást mozgósíthatnak a magyar kis- és középvállalkozások támogatására.
A támogatások többek között az alábbi területeket érinthetik:
- Gépek és korszerű berendezések beszerzése.
- Technológiai fejlesztések megvalósítása.
- Digitalizáció és termelékenységnövelés.
- Vállalkozások versenyképességének erősítése.
Kapitány István arra is felhívta a figyelmet, hogy a vállalkozások már jelenleg is igénybe vehetnek bizonyos kamatmentes hitelkonstrukciókat gépbeszerzési célokra.
Több mint 4000 milliárd forintot mozgósítanának 2027-ben
A gazdasági és energetikai miniszter szerint 2027-ben több mint 4000 milliárd forintnyi forrást kívánnak a magyar gazdaság fejlesztésére fordítani.
A tervezett finanszírozás nem kizárólag költségvetési támogatásokból állna. A programokhoz európai uniós, nemzetközi és pénzintézeti forrásokat, valamint magántőkét is bevonnának.
A beruházások tényleges gazdasági hatása attól függ majd, hogy a tervezett források milyen ütemben válnak hozzáférhetővé, és mennyi fejlesztés valósul meg belőlük.
A turizmus is jelentős támogatást kaphat
A tárcavezető a turisztikai ágazat fejlesztéséről is beszámolt.
A tervek szerint 2027-ben 89 milliárd forintot fordítanak a turizmus erősítésére, emellett csaknem 800 turisztikai vállalkozás részesülhet egyenként 10 millió forintos fejlesztési támogatásban.
A miniszter szerint a támogatások elosztásánál a korábbinál igazságosabb rendszert kívánnak alkalmazni.
A turisztikai beruházások a szálláshelyek korszerűsítését, a szolgáltatások fejlesztését és az ágazat versenyképességének javítását is elősegíthetik.
A következő években dől el a gazdaságpolitikai fordulat eredménye
Kapitány István szerint az erősebb gazdasági növekedés és a kiszámíthatóbb energiaellátás hosszabb távon mérsékelheti Magyarország költségvetési kockázatait.
A miniszter úgy véli, hogy amennyiben a tervezett fejlesztések meghozzák a várt eredményeket, az ország nemzetközi hitelminősítői megítélése tovább javulhat.
A következő évek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a bejelentett beruházási és támogatási programok milyen mértékben valósulnak meg, és ezek mennyire képesek tartós gazdasági növekedést eredményezni.
A Moody’s kilátásjavítása kedvező jelzés Magyarország számára, a gazdaságpolitikai fordulat hosszú távú sikerét azonban a tényleges beruházások, a növekedési adatok és a költségvetési folyamatok fogják megmutatni.
Forrás: Kapitány István 2026. november 21-i Facebook-bejegyzése, Index.
