Béremelés várható 2026-ban, de óvatos várakozásokat kelt a felmérés

A gazdasági kihívások ellenére számos cég tervez fizetésemelést idén, azonban az emelések mértéke valószínűleg alacsonyabb lesz, mint a munkavállalók reményei. A munkaerőpiaci nyomás és a megfelelő szakemberek megtartása továbbra is kulcskérdés, miközben a külső gazdasági környezet is befolyásolja a döntéseket, számolt be írásában az economx.hu.

Bár a vállalatok többsége nem lát negatívan az előttünk álló évre, óvatos tervezés jellemzi a hozzáállásukat. Egy felmérés szerint a cégek 41%-a számít arra, hogy az idei létszám mellett dolgozhat tovább, 34%-uk pedig változatlan pénzügyi eredményekre számít.

Mekkora átlagos béremelésre számíthatunk?

Az elmúlt évek gazdasági helyzete megnehezítette a béremeléseket, és a közelgő bértranszparencia-irányelv további nyomást helyez a cégekre. Tavaly a béremelések átlagban 5-9% között voltak, és 2026-ban várhatóan mérsékeltebbek lesznek. A Profession felmérése alapján a vállalatok mintegy 52%-a tervez emelést, átlagosan 8% mértékben. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy sok esetben nem kollektív, hanem munkaköri alapon történő emelésről van szó.

A bérfejlesztési döntéseket jelentősen befolyásolja a megélhetési költségek változása (infláció), a teljesítmény és a munkaerő-megtartás szempontja.

Béren kívüli juttatások is terítéken vannak

A cégek közel fele biztosít cafetéria juttatást dolgozóinak, és 2026-ban minden ötödik vállalat tervezi ennek a keretnek a növelését, átlagosan 8%-kal. A juttatások nagyságát tekintve a legtöbb munkavállaló 81 ezer forint feletti összegre jogosult, míg a legmagasabb (110 ezer forint feletti) kategóriába a dolgozók csupán 5%-a tartozik.

Fiatalok hajlamosabbak a munkahelyváltásra

A fluktuáció egyik legfőbb mutatója a szervezeti egészségnek. Jelenleg a cégek 70%-a tapasztal dolgozói mozgást, bár ez az arány folyamatosan csökken: míg 2021-ben 48% volt a jelentések aránya, addig 2025-re ez 31%-ra mérséklődött.

A munkahelyváltás a 18-39 éves korosztály körében a legjellemzőbb, és a középfokú végzettségűek között a leggyakoribb. Érdemes megjegyezni, hogy míg 2021-ben a cégek csak 23%-a tartotta veszélyeztetettnek a felsőfokú végzettségűeket a fluktuáció szempontjából, 2025-re ez az arány 49%-ra emelkedett.