Soha nem látott tempóban nő a magyar államháztartás hiánya: az év első két hónapjában már az éves deficit több mint felét elérte a költségvetés mínusza. A friss adatok komoly kérdéseket vetnek fel arról, hogy mennyire tartható az idei büdzsé – és arról is, milyen szerepet játszanak ebben a növekvő állami kiadások, különösen a nyugdíjak, számolt be cikkében az economx.hu.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gyorsjelentése szerint február végére az államháztartás központi alrendszere 2139,1 milliárd forintos hiányt halmozott fel. Ez jelentősen meghaladja az egy évvel korábbi adatot, amikor ugyanebben az időszakban 1655 milliárd forint volt a deficit.
Mi áll a hatalmas hiány mögött?
A kormányzati magyarázat szerint a növekvő hiány egyik fő oka az állami kiadások emelkedése, különösen a nyugdíjak és az egészségügyi ellátások finanszírozása.
2026 első két hónapjában 1922,4 milliárd forintot fordított a költségvetés nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra. Ebben kiemelt szerepet játszottak az év elején esedékes plusz juttatások:
- a 13. havi nyugdíj kifizetése önmagában 579,3 milliárd forintba került,
- a 14. havi juttatás egy heti részlete pedig 144,8 milliárd forintot tett ki.
Összehasonlításképpen: 2025 februárjában a 13. havi nyugdíj és a kapcsolódó ellátások együtt 536 milliárd forintot jelentettek.
A költségvetés szerkezete
A részletes adatok szerint a hiány főként a központi költségvetésben jelent meg:
- központi költségvetés: –2010,1 milliárd Ft
- elkülönített állami pénzalapok: +32,9 milliárd Ft többlet
- társadalombiztosítás pénzügyi alapjai: –129,6 milliárd Ft
Érdekes ugyanakkor, hogy a bevételek nem csökkentek: az adó- és járulékbevételek 8,8 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Ez azt jelzi, hogy a költségvetési egyensúly romlása elsősorban a kiadások gyors növekedéséhez köthető.
Fél évre tervezett hiány két hónap alatt
A kormány az idei évre 4218,5 milliárd forintos hiányt tervezett. Az eddigi számok alapján azonban ennek több mint fele már február végére teljesült, ami rendkívül gyors ütemnek számít.
Ez azért jelent problémát, mert a költségvetési év nagy része még hátra van, miközben a jelentős kiadások – például a szociális juttatások, az állami beruházások vagy az államadósság kamatai – továbbra is terhelik a büdzsét.
Politikai viták a nyugdíjak körül
A nyugdíjrendszer finanszírozása egyre hangsúlyosabb politikai kérdéssé válik. Az ellenzéki Tisza Párt például egy külön programban több intézkedést is javasol az idősek támogatására, például:
- a 13. és 14. havi nyugdíj megtartását,
- egy nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetését évi 200 ezer forintos kerettel,
- minimum 120 ezer forintos nyugdíjgaranciát,
- az időskorúak járadékának megduplázását,
- valamint az otthonápolási díjak 50 százalékos emelését.
Ezek az intézkedések azonban további költségvetési forrásokat igényelnének.
A nyugdíjak súlya a költségvetésben
A tervek szerint idén 6996 milliárd forint kerül a nyugdíjbiztosítási alapba, ami jelentős növekedés a tavalyi 6638,5 milliárd forinthoz képest.
Mivel a teljes államháztartási kiadás 43781,3 milliárd forint körül alakulhat, ez azt jelenti, hogy a költségvetés több mint 16 százalékát a nyugdíjak teszik ki.
Egyre nehezebb egyensúly
A számok alapján világos: a nyugdíjrendszer fenntartása és az államháztartási egyensúly megőrzése egyszerre komoly kihívás. A növekvő kiadások, a demográfiai változások és a gazdasági bizonytalanság együtt olyan nyomást helyeznek a költségvetésre, amely a következő években még erősebben jelentkezhet.
A kérdés már nem csak az, hogy mekkora lesz a hiány – hanem az is, hogyan lehet hosszú távon finanszírozni az egyre drágább nyugdíjrendszert anélkül, hogy a költségvetés stabilitása sérülne.
Indexkép: depositphotos
