A hazai húsipar 2025-ben kettős képet mutatott: miközben a belső kereslet erősödni tudott, a külpiacokon látványos visszaesés következett be. Az ágazat működését továbbra is érzékenyen befolyásolják a globális gazdasági folyamatok, a járványügyi kockázatok, valamint a szabályozói környezet változásai. Az iparági szereplők ezért inkább kiváró, mintsem kifejezetten optimista hangulatban értékelik a kilátásokat, foglalta össze cikkében az economx.hu.
A makrogazdasági környezet ugyan stabilizálódni látszik a korábbi inflációs sokk után, azonban ez nem jelent valódi árcsökkenést. A húsfélék esetében is inkább a drágulás lassulása érzékelhető, nem pedig az árak érdemi visszarendeződése. A fogyasztói keresletet részben a reálbérek lassú helyreállása támaszthatja meg, de a vásárlói bizalom még mindig törékeny.
A hús továbbra is kulcsszereplője a háztartások élelmiszer-költésének. A feldolgozott termékek piacán a sertéshús dominanciája változatlanul meghatározó, miközben az értékesítési struktúra egyértelműen az önkiszolgáló rendszerek felé tolódott el. A legkeresettebb termékek között továbbra is a klasszikus alapélelmiszerek – például a kolbászfélék, szalámik és kenhető készítmények – szerepelnek.
Az ágazat teljesítménye ugyanakkor nem mutatott érdemi növekedést: volumene gyakorlatilag stagnált, illeszkedve az élelmiszeripar általános, visszafogott dinamikájához. A belső értékesítés bővülése részben annak tudható be, hogy az exportpiacok beszűkülése miatt több termék maradt belföldön.
A külpiaci visszaesés mögött több, egymást erősítő tényező áll. A járványügyi korlátozások – különösen az állatbetegségekhez kapcsolódó intézkedések – jelentősen nehezítették a kivitel működését. Emellett a globális kereskedelmi folyamatok is kedvezőtlen irányba mozdultak: az ázsiai kereslet gyengülése túlkínálatot eredményezett Európában, ami lefelé nyomta az árakat, majd ezt követően lassú korrekció indult meg.
A hazai piac működését az elmúlt időszakban a szabályozói beavatkozások is formálták. Az árakat érintő intézkedések rövid távon képesek voltak mérsékelni egyes termékek árát, ugyanakkor torzították a piaci viszonyokat, és alkalmazkodásra kényszerítették a szereplőket. Ennek egyik következménye, hogy a kiskereskedelmi láncok egyre nagyobb arányban fordulnak importtermékekhez.
A boltok polcain így egyre gyakrabban jelennek meg külföldi húsok – elsősorban nyugat- és közép-európai forrásból –, amelyek sok esetben kedvezőbb beszerzési áron érhetők el. Ez fokozza a versenyt, miközben nyomást helyez a hazai termelőkre és feldolgozókra.
A következő időszak egyik legnagyobb bizonytalansági tényezője továbbra is az állategészségügyi helyzet. Az afrikai sertéspestis jelenléte folyamatos kockázatot jelent: egy esetleges terjedés nemcsak a termelést vetheti vissza, hanem újabb exportkorlátozásokat is eredményezhet. Ez közvetetten ismét áremelkedési hullámot indíthat el a piacon.
Összességében a hús ára előtt álló pálya továbbra is felfelé mutat, még ha nem is robbanásszerűen: a költségek, a nemzetközi folyamatok és a piaci alkalmazkodás együttesen inkább a további, fokozatos drágulás irányába hatnak.
Indexkép: depositphotos
