Új szakokkal bővülhet a magyar felsőoktatás – az MI-képzésre már több mint ezren jelentkeztek

Jelentős változások jöhetnek a magyar felsőoktatásban: három új képzés kerülhet be a rendszerbe, miközben a mesterséges intelligenciához kapcsolódó informatikai mesterszak is bekerülhet a hivatalos felsőoktatási szakjegyzékbe. A most társadalmi egyeztetésre bocsátott módosítás a mezőgazdaságtól és biotechnológiától egészen a rehabilitációig és a mesterséges intelligenciáig több, egyre fontosabbá váló területet érint.

A felsőoktatásban megszerezhető képesítések és az új képzések rendszerét szabályozó rendelet módosításának indokolása szerint három új szak létrehozását tervezik. Ezek az ökológiai gazdálkodás felsőoktatási szakképzés, a biotechnológia felsőoktatási szakképzés, valamint a reedukációs szakember mesterképzés lennének.

Ökológiai gazdálkodás: saját gazdaság működtetésére is felkészítenének

Az ökológiai gazdálkodási képzés létrehozását a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kezdeményezte.

A képzés egyik legfontosabb célja, hogy olyan szakemberek kerüljenek ki a felsőoktatásból, akik nemcsak elméletben ismerik a fenntartható mezőgazdaságot, hanem a gyakorlatban is képesek környezetkímélő mezőgazdasági és élelmiszer-termelési rendszerek működtetésére.

A hallgatók többek között az ökológiai növénytermesztés, az állattenyésztés és az élelmiszer-feldolgozás alapjaival, a természeti erőforrások felelős használatával, valamint az ökológiai gazdálkodás magyar és európai szabályozásával is megismerkednének.

A végzettség akár saját ökológiai gazdaság létrehozásához és működtetéséhez is megfelelő szakmai alapot adhat, de mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásoknál is hasznosítható lenne. A szak létrehozását a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság már 2025 szeptemberében, az agrárminiszter pedig 2025 novemberében támogatta.

A biotechnológia is önálló felsőoktatási szakképzést kaphat

A másik új felsőoktatási szakképzés a biotechnológia lenne, amelynek létrehozását a Debreceni Egyetem kezdeményezte.

A tervek szerint a hallgatók a biotechnológia mellett molekuláris biológiai, mikrobiológiai, genetikai, biokémiai, analitikai kémiai és bioanalitikai ismereteket is szereznének.

A képzés kifejezetten gyakorlati tudást is biztosítana: a végzettek laboratóriumi kísérletek tervezésében és végrehajtásában, valamint egyszerűbb géntechnológiai, elválasztástechnikai és bioanalitikai eljárások alkalmazásában is jártasságot szereznének.

Erre a tudásra többek között a gyógyszeriparban, az ipari és környezeti biotechnológiában, kutatóintézetekben és felsőoktatási intézményekben lehet szükség. A szak létrehozását a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság már 2024 szeptemberében támogatta.

Új szakemberek segíthetik az időseket és a rehabilitációra szorulókat

Egészen más területre koncentrálna a harmadik új képzés. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem által javasolt reedukációs szakember mesterképzés olyan szakembereket készítene fel, akik az életkor, betegségek vagy más körülmények miatt elveszített képességek fejlesztésében és újratanításában tudnak segítséget nyújtani.

A szakemberek feladata lehet például a kognitív, szociális és hétköznapi életviteli képességek romlásának kezelése.

A hallgatók megtanulnának személyre szabott fejlesztési programokat összeállítani, támogatni az önálló életvezetést, valamint ösztönözni a fizikai és mentális aktivitást. A cél nem csupán bizonyos képességek visszaszerzése lenne, hanem a további állapotromlás lassítása vagy megelőzése, illetve az érintettek életminőségének javítása is.

A képzés az egészségügyi és szociális ellátórendszerben zajló rehabilitációs és gondozási munkát is erősítheti. A szak létrehozását a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság 2026 januárjában támogatta.

Nagy az érdeklődés a mesterséges intelligencia iránt

A rendeletmódosítás egyik legérdekesebb része azonban a mesterségesintelligencia-informatikus mesterképzést érinti.

A képzés 2026 elején, egyszerűsített szaklétesítési eljárásban, intézményi mesterképzésként jött létre. Annak ellenére, hogy a 2026-os általános felsőoktatási felvételi eljárásban csak a felvételi tájékoztató kiegészítő kötetében szerepelt, már kilenc képzőhely hirdette meg, különböző munkarendben, magyar vagy angol nyelven.

Az érdeklődés pedig jelentős: a hivatalos indokolás szerint 1181-en jelentkeztek a képzésre, közülük 442-en első helyen jelölték meg azt.

A szak már több magyar egyetemen megjelent. A Debreceni Egyetemen például négy féléves képzésként szerepel, és programtervező informatikus, mérnökinformatikus vagy gazdaságinformatikus BSc-diplomával teljes kreditérték beszámításával lehet jelentkezni. A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara ugyancsak a 2026/2027-es tanévtől indítja el a mesterségesintelligencia-informatikus MSc-képzést.

A kormányzati indokolás szerint éppen a jelentős társadalmi és munkaerőpiaci igény támasztja alá, hogy a mesterségesintelligencia-informatikus mesterszak bekerüljön a hivatalos felsőoktatási szakjegyzékbe.

Érdekesség ugyanakkor, hogy az ehhez kapcsolódó szabályozási változások a tervek szerint 2028. szeptember 1-jén lépnének hatályba, vagyis megfelelő átmeneti időszakot biztosítanának a már folyamatban lévő képzések és felvételi eljárások miatt.

Még lehet véleményezni a változtatásokat

A változások egyelőre tervezetek, tehát a jogalkotási folyamat még nem zárult le. A rendeletmódosítás társadalmi egyeztetése augusztus 10-én kezdődött, a véleményezési határidő 2026. augusztus 18.

Ha a módosításokat elfogadják, a magyar felsőoktatási kínálat egyszerre bővülhet a fenntartható mezőgazdaság, a biotechnológia és a rehabilitáció területén, miközben a mesterséges intelligencia egyre hangsúlyosabb szerepet kaphat az informatikai felsőoktatásban is.

Indexkép: Egri Élet