Volt igazságügyi miniszterek, végrehajtók és a Schadl–Völner-ügy szereplői is szerepelnek annak a 65 embernek a névsorában, akit a Toroczkai László vezette parlamenti bizottság meghallgatna, vagy akitől írásbeli tájékoztatást kérne. A vizsgálat középpontjában az áll, hogyan alakulhattak ki visszaélések és adósságspirálok a végrehajtási rendszerben.
A bizottság az 1990-es évekig tekint vissza, de külön figyelmet fordít a végrehajtói szervezet későbbi átalakításaira. Azt vizsgálja, hogy a kinevezések, a végrehajtási díjak, az állami felügyelet és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar működése milyen szerepet játszhatott a rendszer visszásságaiban.
Miniszterek és a Schadl–Völner-ügy szereplői a névsorban
A közzétett névsor alapján a bizottság szóbeli meghallgatást tervez többek között Schadl Györggyel, a végrehajtói kar korábbi elnökével, Völner Pál volt igazságügyi államtitkárral és Rogán Antallal. Szerepel a listán Nagy Ádám, Rogán korábbi kabinetfőnöke, valamint Rehák Róbert is, aki a Schadl–Völner-ügy vádlottja.
A testület több korábbi igazságügyi minisztertől is választ vár: Bárándy Pétert, Draskovics Tibort, Navracsics Tibort, Trócsányi Lászlót és Varga Juditot is meghallgatná. A névsorban más egykori és jelenlegi állami, bírósági, illetve felügyeleti vezetők is szerepelnek. Egyes érintettektől személyes megjelenést, másoktól írásbeli tájékoztatást várnak.
A névsorban való szereplés önmagában nem jelent gyanúsítást vagy felelősség megállapítását. A bizottság feladata annak feltárása, hogyan működött a végrehajtási rendszer, és mely szabályokon vagy ellenőrzési folyamatokon lehet szükség változtatni.
Mit jelenthet ez az adósok számára?
Az Országgyűlés vizsgálóbizottságot létrehozó határozata szerint a testületnek azt is fel kell tárnia, hogy a rendszer hiányosságai miként járulhattak hozzá az adósságspirálokhoz és az érintettek kiszolgáltatottságához. A határozat a végrehajtói kinevezéseket, a díjazási és költségelszámolási szabályokat, valamint a felügyelet gyakorlatát külön vizsgálati területként nevezi meg.
A bizottság 2026. december 31-ig készít jelentést a megállapításairól és a javasolt intézkedésekről. A jelentést nyilvánosságra kell hozni. A testület nem az egyes büntetőügyekben dönt: a célja a rendszerszintű okok feltárása. Törvények és országgyűlési határozatok
Indexkép: HVG / Cabrera Martin
