Bruttó 6,165 milliárd forintra becsülik annak a dunai fenékküszöbnek a teljes költségét, amelyet Paks és Dunaszentbenedek között építenek meg. A rendkívüli vízügyi beruházás célja, hogy az alacsony dunai vízállás mellett is megfelelő vízszintet lehessen biztosítani a Paksi Atomerőmű térségében. A munkálatokhoz összesen mintegy 145 ezer köbméter követ használnak fel.
Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki rendkívüli sajtótájékoztatóján ismertette a beruházás részleteit. A jelenlegi kalkuláció szerint a több mint 6,1 milliárd forintos összeg nem kizárólag a folyómederben végzett munkálatokat fedezi: ebből finanszírozzák az építkezés miatt igénybe vett útszakaszok helyreállítását, valamint az érintett partszakaszok rekultivációját is.
145 ezer köbméter kő kerülhet a Dunába
A beruházás első, egyben legfontosabb szakaszában mintegy 35 ezer köbméter kőből egy keresztirányú kőbordát alakítanak ki a folyómederben. Ennek már olyan hatást kell gyakorolnia a folyóra, amely érdemben megemeli a vízszintet Paks térségében.
Ezzel azonban nem fejeződik be az építkezés. A következő hetekben további 110 ezer köbméter kő felhasználásával stabilizálják a medret és magát a műtárgyat. Erre azért van szükség, mert a Duna sodrása hosszabb távon kimoshatná a fenékküszöb alól a meder anyagát, ami veszélyeztetné az építmény stabilitását.
A hatalmas mennyiség érzékeltetésére: összességében 145 ezer köbméter kőzetet kell a helyszínre szállítani és beépíteni. A Világgazdaság információi szerint a szükséges andezit egy része Dunabogdány térségéből érkezhet: a követ közúton juttathatják el a Dunához, majd uszályokkal szállíthatják tovább Paks irányába.
Folyamatosan figyelik, hogyan változik a Duna medre
A kivitelezés nem egyszerűen abból áll, hogy nagy mennyiségű követ helyeznek el a folyóban. A szakemberek folyami naszádok és szonáros műszerek segítségével folyamatosan vizsgálják a meder állapotát, az áramlási viszonyokat és a víz sebességét. A méréseket a fenékküszöb elkészülte után is folytatják, hogy nyomon kövessék a beavatkozás hatását.
A munkálatok jelentőségét mutatja, hogy a kormány korábbi tájékoztatása szerint száz katonát is kivezényeltek az építkezés támogatására, és folyamatos, 24 órás munkavégzést rendeltek el. A fenékküszöb elkészültéig két, egyenként mintegy 80 méteres bárka szükség szerinti elsüllyesztését is előkészítették átmeneti megoldásként.
Az időjárás egyre komolyabb kihívást jelent Paks számára
A mostani beruházás hátterében az elmúlt időszak szélsőséges dunai viszonyai állnak. Nemcsak az alacsony vízállás jelent problémát: a nyári hőhullámok során a folyó magas vízhőmérséklete miatt is szükségessé válhat az atomerőmű teljesítményének csökkentése.
Júliusban például a Duna vízhőmérsékletére vonatkozó környezetvédelmi előírások betartása érdekében csökkentett teljesítménnyel működtek egyes blokkok. Az Országos Atomenergia Hivatal akkori közlése szerint ez nem érintette a nukleáris biztonságot, és az erőmű olyan műszaki tartalékokkal rendelkezik, amelyek szélsőséges körülmények között is lehetővé teszik a hűtés biztosítását.
Korábban a Duna felmelegedése miatt összesen több mint 600 megawattal is vissza kellett fogni az atomerőmű teljesítményét, miközben az energiaellátás biztonsága érdekében miniszteri felmentést is alkalmaztak a további teljesítménycsökkentés elkerülésére.
A Paks és Dunaszentbenedek közötti fenékküszöb így nem pusztán egy vízügyi beruházás: közvetlenül összefügg Magyarország egyik legfontosabb villamosenergia-termelő létesítményének működési feltételeivel. A következő hetekben kulcskérdés lesz, hogy a 145 ezer köbméter kő felhasználásával kialakított műtárgy milyen mértékben képes stabilizálni a paksi Duna-szakasz vízszintjét.
Indexkép: Egri Élet, illusztráció
Kapcsolódó cikkek:
