Egyre súlyosabb következményei vannak a Duna rendkívüli apadásának. Romániában csütörtök reggel megkezdték a csernavodai atomerőmű második működő reaktorának ellenőrzött leállítását, így az ország egyetlen atomerőművének mindkét blokkja kiesik a termelésből. Magyarországon közben rendkívüli munkálatokkal igyekeznek biztosítani, hogy a Paksi Atomerőmű számára elegendő hűtővíz maradjon.
A hosszú ideje tartó szárazság és a rendkívül alacsony dunai vízhozam már nemcsak a hajózásban és a természetes élőhelyeken okoz problémát: az energiatermelésre is közvetlen hatással van.
Romániában augusztus 13-án reggel megkezdődött a csernavodai atomerőmű 2. blokkjának fokozatos, ellenőrzött leállítása. Az erőművet üzemeltető Nuclearelectrica szerint a folyó kritikusan alacsony vízhozama miatt vált szükségessé az intézkedés.
Mindkét román reaktor kiesik
A Cernavodă mellett működő létesítmény két, nagyjából 700 megawattos CANDU-reaktorral rendelkezik, és normál körülmények között Románia villamosenergia-termelésének hozzávetőleg ötödét adja. Az első blokk már július végén leállt az alacsony dunai vízállás következtében, most pedig a második blokk termelése is megszűnik.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a román hatóságok és szakemberek az elmúlt napokban rendkívüli műszaki megoldásokkal próbálták fenntartani az erőmű működéséhez szükséges vízszintet. A beavatkozások átmenetileg javítottak a helyzeten, de a Duna tartós apadását nem tudták ellensúlyozni.
A mostani esemény ráadásul történelmi jelentőségű: friss nemzetközi beszámolók szerint 2003 óta nem fordult elő, hogy a rendkívüli aszály és az alacsony dunai vízállás ilyen helyzetet idézzen elő Cernavodăban.
A két blokk kiesése jelentős kapacitást von ki a román villamosenergia-rendszerből, ezért a hiányzó termelést más forrásokból és importból kell pótolni.
Paksnál is versenyfutás kezdődött a vízért
A Duna rendkívüli apadása Magyarországon is komoly problémát jelent. A Paksi Atomerőmű működéséhez ugyancsak létfontosságú a folyóból biztosított megfelelő mennyiségű hűtővíz.
A kialakult helyzet miatt a kormány azonnali beavatkozás mellett döntött: Paks térségében egy dunai fenékküszöb megépítését rendelték el, amelyhez mintegy 150 ezer köbméter követ használhatnak fel. A beruházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánították, hogy a munkálatokat a lehető leggyorsabban végre lehessen hajtani.
A cél, hogy mesterségesen olyan vízszintet lehessen fenntartani az atomerőmű hidegvíz-csatornájának környezetében, amely mellett biztosítható a blokkok megfelelő hűtővízellátása.
Két bárka elsüllyesztése is szóba került
A rendkívüli helyzet miatt nem kizárólag a fenékküszöb építését készítik elő. A bejelentett intézkedések között két, mintegy 80 méter hosszú bárka esetleges elsüllyesztése is szerepel, amelyek segítségével szintén befolyásolhatják a víz áramlását és szintjét a kritikus folyószakaszon.
A munkálatok felgyorsítására 100 katonát vezényeltek a helyszínre, miközben mérnökök, vízügyi és energetikai szakemberek dolgoznak a megoldáson. A kivitelezésnél folyamatos, napi 24 órás munkavégzést rendeltek el.
Egyre komolyabb figyelmeztetés a Duna állapota
A romániai teljes atomerőművi kiesés és a paksi rendkívüli beavatkozás ugyanannak a problémának két látványos következménye: a Duna vízhozama olyan alacsony szintre került, amely már stratégiai jelentőségű energetikai létesítmények működését is közvetlenül érinti.
Cernavodă példája azt mutatja, hogy ha egy bizonyos kritikus határ alá csökken a rendelkezésre álló vízmennyiség, az energiatermelést is korlátozni vagy akár teljesen leállítani kell.
Magyarországon most éppen ezt próbálják elkerülni a paksi beavatkozásokkal.
A következő napokban ezért nemcsak az lesz a kérdés, hogy tovább apad-e a Duna, hanem az is, hogy a Paksnál megkezdett rendkívüli munkálatok képesek lesznek-e megfelelő vízszintet biztosítani az ország legfontosabb villamosenergia-termelő létesítményének működéséhez.
Indexkép: A Duna alacsony vízállási miatt bajban van a Cernavodai Atomerőmű / Fotó: Alex Nicodim / AFP
