A magyar egészségügyi intézmények pénzügyi helyzete a nyári hónapokban tovább romlott. Július végére a kórházak és az egészségügyi háttérintézmények összesített tartozása elérte az 59 milliárd forintot. A probléma Heves vármegyét is közvetlenül érinti: az egri Markhot Ferenc Oktatókórháznál már több mint egymilliárd forintnyi kifizetetlen számlát tartottak nyilván.
A Magyar Államkincstár július végi adatai alapján mindössze egyetlen hónap alatt 9,5 milliárd forinttal emelkedett az egészségügyi intézmények adósságállománya. Június végén még 49,5 milliárd forint volt a tartozások összege, amely júliusra 59 milliárdra nőtt.
Ez azt jelenti, hogy a rendszer naponta átlagosan több mint 300 millió forint újabb tartozást termelt egy hónap alatt.
Egerben és Hatvanban is jelentős az adósság
A kórházak pénzügyi nehézségei Heves vármegyében is jól láthatók. A július végi kimutatás szerint:
- a Heves Vármegyei Markhot Ferenc Oktatókórház tartozása 1 milliárd 52 millió forint volt;
- a hatvani Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet adóssága pedig megközelítette az egymilliárd forintot, és 988 millió forinton állt.
A két intézmény együttes tartozása így már meghaladta a kétmilliárd forintot.
A kórházi adósság nem feltétlenül jelenti azt, hogy az intézmények azonnal működésképtelenné válnak. A folyamatosan növekvő kifizetetlen számlák azonban egyre nagyobb terhet rónak azokra a vállalkozásokra, amelyek gyógyszereket, gyógyászati eszközöket, műszereket vagy más nélkülözhetetlen termékeket és szolgáltatásokat biztosítanak az ellátáshoz.
Több intézménynél milliárdosra nőtt a tartozás
Országosan a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetnél mutatták ki a legmagasabb összeget: az intézmény adóssága meghaladta a 3,1 milliárd forintot.
A jelentősebb tartozással rendelkező intézmények között szerepelt:
- a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház 2,624 milliárd forinttal;
- a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet 2,06 milliárddal;
- az Észak-budai Szent János Centrumkórház 2,039 milliárddal;
- az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet 1,479 milliárddal;
- a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház 1,118 milliárd forinttal;
- a Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központ 1,014 milliárd forinttal.
További intézményeknél is több százmillió forintnyi kifizetetlen számla halmozódott fel.
A többletforrás sem állította meg az eladósodást
Az adósság gyors növekedése azért is figyelemre méltó, mert 2026-ban további 80 milliárd forinttal emelték meg a betegellátásra fordítható finanszírozási keretet. Az év elején emellett egy külön adósságrendezés keretében 80 milliárd forintot fordítottak a lejárt kórházi tartozások jelentős részének kifizetésére, amelyet további támogatás követett.
A mostani adatok azonban azt mutatják, hogy az intézmények rövid idő alatt ismét jelentős adósságot halmoztak fel.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint az infláció és az általános áremelkedés önmagában nem ad teljes magyarázatot a folyamatra. A háttérben több, egymással összefüggő probléma állhat.
Az egészségügyi intézmények között ismét erősödött a munkaerőért folyó verseny. A szakképzett dolgozók megtartásához vagy átcsábításához a kórházaknak különböző juttatásokat kell biztosítaniuk, ami tovább emeli a működési költségeket.
Emellett az egyes kezelések után járó finanszírozás sem minden esetben fedezi az ellátás tényleges árát. A HBCS-rendszerben – amely alapján a kórházak meghatározott betegségcsoportok és beavatkozások után kapnak támogatást – végrehajtott korrekciók a szakmai érdekképviselet szerint nem bizonyultak elegendőnek.
Egyes intézményeknél az állami finanszírozás alig haladja meg a bérekre fordított összeget, így az energiaköltségeket, az eszközbeszerzéseket és a mindennapi működés egyéb kiadásait részben csak a számlák kifizetésének elhalasztásával tudják kezelni.
Év végére ismét százmilliárdos lehet a tartozás
Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint egyelőre nem látható olyan folyamat, amely biztosan megállítaná az adósság további növekedését. Amennyiben a jelenlegi ütem folytatódik, 2026 végére ismét megközelítheti vagy akár el is érheti a 100 milliárd forintot az egészségügyi intézmények tartozása.
Összehasonlításként: 2025 végén a kórházak és a hozzájuk kapcsolódó háttérintézmények 95,5 milliárd forintos adósságállománnyal zárták az évet.
Egyelőre szállítanak a vállalkozások
A kórházakat kiszolgáló mintegy 4500 kis- és középvállalkozás a jelentős kintlévőségek ellenére továbbra is biztosítja az ellátáshoz szükséges eszközöket és szolgáltatásokat. A cégek mozgástere azonban nem korlátlan: nekik akkor is ki kell fizetniük dolgozóikat, adóikat és saját beszállítóikat, ha a kórházi számlák ellenértéke csak jelentős késéssel érkezik meg.
A következő hónapok meghatározó kérdése ezért az lesz, hogy érkezik-e újabb állami segítség, és sikerül-e tartósan úgy átalakítani a finanszírozást, hogy az ne csupán időszakosan csökkentse, hanem megelőzze az adósság újratermelődését.
