Megszületett az első döntés arról, kiket hallgat meg a Magyar Nemzeti Bank korábbi működését és az alapítványi vagyon kezelését vizsgáló országgyűlési bizottság. A testület Kósa Lajost és Tuzson Bencét idézi maga elé, a munkájáról pedig legkésőbb 2026 végéig jelentést kell készítenie.
Új szakaszába lépett az MNB korábbi működésével összefüggő ügyek parlamenti vizsgálata. A bizottság harmadik ülésén már nem csupán a bekérendő dokumentumokról és a lehetséges meghallgatottakról egyeztettek, hanem két korábbi fideszes politikus beidézéséről is határoztak.
A képviselők ellenszavazat nélkül támogatták, hogy Kósa Lajos és Tuzson Bence válaszoljon a testület kérdéseire. A döntés négy igen szavazattal és két tartózkodással született meg. Hargitai János KDNP-s képviselő tartózkodott, míg Tuzson Bence nem vett részt a szavazáson.
A korábbi törvénymódosításokról is kérdezhetnek
Tuzson Bence meghallgatását a Tisza Párt képviselői kezdeményezték. A bizottság arra keresi a választ, milyen szerepet játszottak a korábbi jogszabályi döntések abban, hogy az MNB-hez kapcsolódó alapítványok gazdálkodása és vagyoni helyzete hosszú időre kikerülhetett a nyilvánosság látóköréből.
Tuzson neve egy olyan korábbi törvényjavaslat miatt került elő, amely az MNB alapítványai által kezelt adatok nyilvánosságát is érintette. A meghallgatáson várhatóan ennek előkészítéséről és politikai hátteréről is kérdezhetik.
Kósa Lajos beidézését Apáti István, a Mi Hazánk képviselője javasolta, az indítványt pedig Weigand István tiszás politikus is támogatta. Kósa az érintett időszak egy részében a Fidesz országgyűlési frakcióvezetőjeként dolgozott, így a bizottság tagjai szerint információval rendelkezhet az akkori politikai döntéshozatalról.
Több száz milliárdos vagyon útját vizsgálják
A parlamenti testület azt próbálja feltárni, hogyan kezelték az MNB alapítványaihoz került vagyont, megfelelően működtek-e az ellenőrzési rendszerek, és kik hozták meg a legfontosabb gazdasági, intézményi és politikai döntéseket.
A vizsgálat egyik központi eleme az Optima-csoport befektetési tevékenysége. A bizottság korábban az MNB-től és a Neumann János Egyetemért Alapítványtól is adatokat kért. Utóbbi szervezet 2021-ben 127,5 milliárd forintot biztosított az MNB-alapítvány vagyonkezelőjének, az Optima Befektetési Zrt.-nek. A pénz visszaszerzése később komoly nehézségekbe ütközött.
A testület munkájának fontos kiindulópontját az Állami Számvevőszék 2025-ben nyilvánosságra hozott jelentései jelentik. Ezek súlyos hiányosságokat tártak fel az MNB-hez kapcsolódó alapítványi vagyon kezelésében, a döntések ellenőrzésében és a befektetések átláthatóságában.
Nem büntetőjogi felelősséget állapítanak meg
A vizsgálóbizottság nem bíróság, ezért nem mondhatja ki egyetlen szereplő büntetőjogi felelősségét sem. Feladata elsősorban annak feltárása, hogy milyen intézményi, felügyeleti, tulajdonosi és politikai döntések vezettek a kialakult helyzethez.
Az ügyben zajló büntetőeljárások ugyanakkor nem akadályozzák a parlamenti vizsgálatot, amennyiben a bizottság nem avatkozik bele a nyomozó hatóságok vagy a bíróság munkájába.
A meghallgatások később további szereplőkkel folytatódhatnak. Korábban felmerült Bánki Erik, Matolcsy György és Matolcsy Ádám neve is, de az ő beidézésükről a most ismert döntés alapján még nem szavazott a testület. A bizottságnak a vizsgálat lezárása után, legkésőbb 2026. december 31-ig kell benyújtania jelentését.
Indexkép: ahang.hu
