Az erős évkezdet után látványosan visszaesett a magyar építőipar lendülete. Az EBI Építésaktivitási Jelentése szerint 2026 második negyedévében az elindított beruházások értéke 41 százalékkal maradt el az elmúlt évek átlagától. A Központi Statisztikai Hivatal júniusi adatai szintén gyengülő teljesítményt és jelentősen csökkenő szerződéskötési aktivitást mutatnak.
Elfogyott az év eleji lendület
Két egészen eltérő negyedévet hozott 2026 első fele az építőiparban. Január és március között a Paks II. beruházás, valamint több nagy értékű társasházi fejlesztés kiugró teljesítményt eredményezett. Áprilistól azonban már lényegesen kevesebb építkezés jutott el a tényleges kivitelezésig.
Az EBI jelentésében szereplő Projekt-Kezdés mutató azt jelzi, hogy mekkora értékben léptek kivitelezési szakaszba az egyes beruházások. Ennek összege a második negyedévben nagyjából az első három hónapban mért érték felére esett vissza.
Az április és június között megkezdett munkák értéke körülbelül 41 százalékkal volt alacsonyabb a 2021 és 2026 közötti időszak átlagos negyedéves szintjénél.
Az első negyedév rendkívüli eredménye miatt a teljes féléves adat ennél kedvezőbb képet mutat: 2025 azonos időszakához viszonyítva valamivel több mint 3 százalékos volt a csökkenés. A korábbi évek első féléves teljesítményével összehasonlítva azonban már 17–45 százalék közötti elmaradás rajzolódik ki.
A KSH adatai is gyengülést jeleznek
A projektindítások visszaesése mellett az építőipar aktuális termelési adatai sem mutatnak kedvező fordulatot. A KSH jelentése szerint 2026 júniusában – munkanaphatással kiigazítva – 5 százalékkal csökkent az ágazat teljesítménye az előző év azonos hónapjához képest. Májushoz viszonyítva 3,9 százalékos volt a visszaesés.
Az épületek építésének teljesítménye éves összehasonlításban 5,5 százalékkal mérséklődött, miközben az egyéb építményeké 5,6 százalékkal emelkedett. Ez utóbbi növekedést elsősorban az út- és vasútépítések bővülése segítette.
Különösen kedvezőtlen jel, hogy a júniusban megkötött új építőipari szerződések volumene 41,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az épületekre vonatkozó új szerződéseknél 16,8, az egyéb építményeknél pedig 58,6 százalékos visszaesést mért a statisztikai hivatal.
Ez a 41,9 százalékos adat nem azonos az EBI által közölt 41 százalékos értékkel: előbbi a júniusban megkötött új szerződések volumenének éves változását, utóbbi pedig a második negyedévben megkezdett projektek értékének többéves átlagtól való elmaradását mutatja. A két különböző mutató azonban egyaránt a beruházási aktivitás gyengülésére utal.
Hatéves mélypont közelében a magasépítés
Az épületeket magában foglaló magasépítési szektorban különösen erős volt a fékezés. A második negyedévben kivitelezési szakaszba jutó beruházások értéke nem érte el a 350 milliárd forintot. Ez 2021 óta a második leggyengébb negyedéves eredmény, és 35 százalékkal marad el a 2021–2026 közötti időszak átlagától.
Az első hat hónapban összesen kevesebb mint 1000 milliárd forintnyi magasépítési beruházás indult el. Folyó áron számolva ez a legalacsonyabb első féléves érték 2021 óta.
A nem lakáscélú épületeknél – például irodák, logisztikai központok, kulturális és oktatási létesítmények esetében – valamivel kisebb, közel 15 százalékos negyedéves visszaesést mértek. Az első félév valamivel több mint 500 milliárd forintos projektkezdése azonban így is nyolcéves mélypontot jelentett.
A nagyobb, tavasszal elindított fejlesztések között szerepelt az Airport Service Center irodaház, a veszprémi Petőfi Színház beruházásának második üteme, a CTP érdi logisztikai parkjának következő fázisa, a Weerts Logisztikai Központ újabb eleme, valamint a Kecskeméti Campus második ütemének befejezése.
Paks II. után visszaesett a mélyépítési projektek értéke
A mélyépítés első negyedéves eredményét jelentősen megemelte a Paks II. beruházás. A második negyedévben már alig több mint 120 milliárd forint értékű kivitelezés kezdődött el ebben a szektorban.
A legnagyobb új fejlesztések között a visontai kombinált ciklusú gázturbinás erőmű és a zsanai hibrid geotermikus erőmű szerepelt. Az út- és vasútépítési projektindítások értéke továbbra is rendkívül alacsony maradt; a jelentősebb munkák közül a bajai déli elkerülő út és csomópont emelkedett ki.
A lakásépítéseknél is megtört a lendület
A társasházi lakásépítések az első negyedévben még rendkívül magas projektindítási értéket produkáltak. Április és június között viszont már alig több mint 100 milliárd forintnyi beruházás kezdődött, ami az elmúlt két év legalacsonyabb negyedéves eredménye.
Az első félév egészét nézve – változatlan árakon – 35,5 százalékkal kevesebb társasházi fejlesztés indult, mint 2025 azonos időszakában. A hosszabb távú összevetés ugyanakkor kedvezőbb: a mostani eredmény még mindig jelentősen meghaladja a 2019 és 2024 közötti évek első féléves szintjeit. Ennél magasabb, reálértéken számított projektindításra legutóbb 2017-ben és 2018-ban volt példa.
A második negyedéves visszaesés részben természetes korrekció lehetett a rendkívül erős évkezdet után. Emellett a kereslet mérséklődése, valamint az állami programokat és a kiemelt beruházásokat érintő változások is óvatosabbá tehették a fejlesztőket.
Az Otthon Start Programhoz, illetve más állami kiemelésekhez kapcsolódó egyes beruházások felfüggesztése és felülvizsgálata további csúszásokat okozhat. A halasztás a korábban kiemelt státuszt kapott fejlesztésekben mintegy 17 ezer lakást érinthet.
Új lendületet később a Wekerle Sándor bérlakásfejlesztési program adhat a szektornak. A tervezett, 550 millió eurónyi európai uniós forrásra épülő program részleteinek kidolgozása az év végéig várható, ezért érdemi hatása valószínűleg csak középtávon jelenhet meg.
Sok társasház készült el, miközben kevesebb új építkezés indult
A megkezdett és a befejezett beruházások adatai között jelentős különbség alakult ki. Miközben az új társasházi projektek száma és értéke visszaesett, a második negyedévben mintegy 180 milliárd forint értékben fejeztek be ilyen épületeket.
Folyó áron ez az elmúlt 11 év legmagasabb társasházi Projekt-Befejezés mutatója. A kedvező adat azonban nagyrészt a korábbi években elindított beruházások átadását jelzi, ezért önmagában nem cáfolja a friss projektindításoknál látható gyengülést.
A következő hónapok szempontjából az lesz a legfontosabb kérdés, hogy a fejlesztők mikor mernek ismét nagyobb számban új beruházásokat indítani. Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján a harmadik negyedévben sem várható erőteljes élénkülés.
A visszafogottabb országos beruházási környezet az Egerben és Heves vármegyében működő építőipari vállalkozásokra is hatással lehet. A kevesebb új projekt erősebb versenyt, szűkülő megrendelésállományt és óvatosabb foglalkoztatást eredményezhet, bár a térségre vonatkozó külön projektindítási adatot a jelentés nem közölt.
Felhasznált háttérforrás: A KSH 2026. júniusi építőipari adatainak összefoglalója
Indexkép: depositphotos
