Újabb fordulatot vett a Mercedes-Benz vezetése és a munkavállalói érdekképviseletek közötti konfliktus: a vállalat leállította németországi telephelyeinek további beruházásait, és részletesebben megvizsgálja a gyárbezárások lehetőségét. A vita középpontjában a munkaköltségek csökkentése áll.
A Reuters november 12-i beszámolója szerint a döntés azután született, hogy nem sikerült megállapodni az üzemi tanáccsal és a szakszervezeti képviselőkkel a megtakarításokról. Michael Schiebe termelési vezető a magas németországi gyártási költségekkel és a tárgyalások elakadásával indokolta a beruházások befagyasztását. A dolgozóknak küldött vezetői tájékoztatás szerint továbbra is szeretnék elkerülni a bezárásokat, de ezt a lehetőséget már részletesen meg kell vizsgálni.
Ugyanannyi fizetésért több munkát várnának
A mostani bejelentést hónapok óta tartó egyeztetés előzte meg. Az SWR szeptemberi tudósítása szerint a vezetés egyik javaslata az volt, hogy a munkavállalók heti 35 helyett 38 órát dolgozzanak, változatlan fizetés mellett. Felmerült a karácsonyi és szabadsághoz kapcsolódó különjuttatások csökkentése is.
Ez a dolgozók számára azt jelentené, hogy ugyanakkora keresetért több időt töltenének munkával, vagy elesnének jövedelmük egy részétől. Az SWR beszámolója szerint sokan attól tartanak, hogy az engedmények sem garantálnák hosszú távon az üzemek fennmaradását. Mások ugyanakkor elfogadhatónak tartanának bizonyos vállalásokat, ha azok valóban biztosítanák a munkahelyeket.
Két üzem bezárását már korábban kilátásba helyezték
A figyelmeztetés szeptemberben vált konkréttá: Schiebe akkor egy németországi autó-összeszerelő és egy hajtásláncelemeket előállító üzem bezárásának lehetőségéről beszélt arra az esetre, ha nem sikerül mérsékelni a költségeket. A vállalat nem nevezte meg az érintett telephelyeket.
A Mercedes akkor azt közölte, hogy meg akarja őrizni németországi üzemeit és munkahelyeit, ehhez azonban a termelékenységet javító feltételekre van szüksége. A központi üzemi tanács elutasította a nyomásgyakorlást, és határozott ellenállást ígért a bezárásokkal való fenyegetéssel szemben.
Az elégedetlenség már nyáron tömeges tiltakozásokhoz vezetett. Az IG Metall saját júliusi közleménye szerint több mint 33 ezer Mercedes-dolgozó vett részt az akciókban. Az érdekképviselet a hosszabb, külön díjazás nélküli munkaidő és a juttatások megnyirbálása helyett a telephelyek és a foglalkoztatás jövőjét biztosító vállalásokat követelt.
A beruházások befagyasztásával most tovább éleződött a vita. A gyárbezárások vizsgálata ugyanakkor még nem jelent végleges bezárási döntést: a november 12-i beszámoló alapján a vállalat egy lehetséges következő lépést készít elő.
Felhasznált háttérforrások: Reuters, SWR, Reuters/Euronext.
Indexkép: depositphotos
