A vállalkozások hitelállománya 11,3, a háztartásoké 21,8 százalékkal emelkedett a 2026 szeptemberét megelőző tizenkét hónapban az idézett MNB-közlemény szerint. A jelentős növekedés mellett azonban már a megtorpanás jelei is látszanak: csökkent az új vállalati szerződések értéke, a lakáshitelezést pedig a támogatási programok átalakítása fékezheti.
A harmadik negyedévben tovább bővült a magyarországi hitelpiac, de a vállalati és a lakossági szegmensben eltérő folyamatok húzódtak meg a számok mögött. Miközben a fennálló tartozások összege mindkét területen jelentősen meghaladta az egy évvel korábbit, az új hitelfelvételek és a banki várakozások már árnyaltabb képet mutattak.
A vállalati növekedés meghaladta az uniós átlagot
Szeptember végén a vállalati hitelállomány éves növekedése 11,3 százalékot ért el. Ez magasabb volt a visegrádi országok 9,7 százalékos átlagánál és az Európai Unióban mért 4,2 százaléknál is. A mikro-, kis- és középvállalkozások hitelállománya az előzetes adatok alapján 10,7 százalékkal emelkedett.
A kedvező állományi adatok ugyanakkor nem jelentenek minden területen erősödést. A magánberuházások lassú javulása miatt a vállalati hitelezés élénkülése továbbra is sérülékeny. Az újonnan megkötött szerződések értéke a harmadik negyedévben 13 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától.
A visszaesésben szerepet játszott a nagy összegű ügyletek alacsonyabb száma, valamint a Széchenyi Kártyaprogramon belüli szerződéskötések csökkenése.
Drágultak egyes támogatott vállalati konstrukciók
A közlemény szerint a Széchenyi Kártyaprogram likviditási hiteleinél július 15-től megváltozott az ügyfelek által fizetendő kamat. A korábbi fix 3 százalék helyett a három hónapos BUBOR lett az irányadó, amelynek harmadik negyedévi átlaga 5,5 százalék volt.
A támogatott konstrukciók a teljes új, nem folyószámla-jellegű vállalati hitelkibocsátás 21 százalékát adták. A kkv-k körében ennél magasabb, 34 százalékos volt az arányuk.
Az Eximbankhoz kapcsolódó finanszírozási lehetőségeknél közben a rendelkezésre álló keretek jelentős részét már lekötötték: a Demján Sándor Programban meghirdetett, összesen 900 milliárd forintos keret 92 százalékát szeptember végére lefedte a megkötött szerződések állománya.
Élénkebb keresletet láttak a bankok, de óvatosak a kilátásokkal
A Hitelezési felmérésben a bankok nettó 32 százaléka számolt be erősödő vállalati hitelkeresletről. A vállalkozások elsősorban készleteik és követeléseik finanszírozásához igényeltek több forrást. Az élénkülés a forint- és devizahiteleket, valamint a rövid és hosszú lejáratú konstrukciókat is érintette.
A következő fél évre azonban a válaszadó intézmények már valamennyi kategóriában gyengülő keresletet vártak.
A hitelhez jutás feltételei összességében nem változtak, bár a bankok nettó 20 százaléka emelte a kamatfelárakat. Az egymillió eurónál nagyobb összegű, legfeljebb egyéves kamatperiódusú forinthiteleket átlagosan 7,1 százalékos, a kisebb összegűeket 8,3 százalékos kamattal kötötték meg.
A lakossági hitelállomány több mint ötödével emelkedett
A háztartások hiteleinél még gyorsabb bővülést mutattak az adatok. Az éves növekedés szeptember végére 21,8 százalékot ért el, szemben a visegrádi országok 8,6 és az EU 3,4 százalékos átlagával. A közlemény ezt európai összehasonlításban is a legmagasabb növekedésként értékelte.
A bővülés főként a lakáshitelekhez, azon belül az Otthon Start szerződéseihez, illetve a személyi kölcsönökhöz kötődött. Az új lakossági hitelszerződések értéke éves alapon másfélszeresére, 1275 milliárd forintra nőtt a harmadik negyedévben.
A támogatási rendszer átalakítása visszafoghatja a lakáshitelezést
Az idézett tájékoztatás alapján 2025 szeptembere és 2026 októbere között 66 ezer Otthon Start-szerződést kötöttek, összesen 2300 milliárd forint értékben.
A közlemény az Otthon Start helyébe lépő Wekerle Plusz Programtól a lakáshitel-kibocsátás mérséklődését várja. Az elemzés szerint az életkori korlátozás, a korábbi lakástulajdonra vonatkozó szigorúbb feltétel és az ötéves bentlakási kötelezettség egyaránt szűkítheti a keresletet. A használt lakások vásárlásánál emellett 3-ról 5 százalékra emelkedő ügyfélkamat is fékező hatású lehet.
A közölt becslés szerint a változások legalább 34 százalékkal csökkenthetik a támogatott lakáshitelek szerződéskötéseit.
Tovább erősödött a személyi kölcsönök piaca
A személyi kölcsönöknél az új szerződések értéke 38 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedést a magasabb hitelösszegek, az előzetesen jóváhagyott ajánlatok, a meglévő kölcsönök kiegészítését lehetővé tevő ráfolyósítások és a mérséklődő kamatok is támogatták.
Az elemzés szerint az adósok kockázatossága továbbra is mérsékelt maradt, és jövedelmi terheltségük sem emelkedett érdemben. A személyi kölcsönök átlagos kamata a negyedév végére 13,5 százalékra csökkent.
A piaci lakáshitelek átlagkamata eközben 6,5-ről 6,3 százalékra mérséklődött. A támogatott és piaci konstrukciókat együtt tekintve az ügyfelek által fizetett lakáshitelkamat az Otthon Start indulása óta a 3,6–3,8 százalékos sávban alakult.
A banki várakozások még nem tükrözték az új programokat
A felmérésben a bankok nettó 36 százaléka csökkenő lakáshitelkeresletet jelzett, miközben a fogyasztási hiteleknél nettó 73 százalékuk érzékelt élénkülést. A következő fél évre egyik területen sem vártak jelentős változást.
Ezeket a válaszokat azonban még az új hitelprogramok részleteinek ismertetése előtt adták le. A várakozások ezért nem tartalmazták a később bejelentett intézkedések lehetséges hatásait.
Forrás: a megadott Magyar Nemzeti Bank-közlemény, a Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat közvetítésével. Kapcsolódó kiadvány: Hitelezési folyamatok.
