Új államfőt választott kedden az Országgyűlés: a titkos parlamenti szavazáson Baka András jogtudós, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke kapta meg a szükséges támogatást. A 146 leadott voksból 140 szólt mellette, hat képviselő pedig nemmel szavazott. Az új köztársasági elnök augusztus 19-én léphet hivatalba.
Kedden délután lezárult a magyar belpolitika elmúlt napjainak egyik legfontosabb közjogi folyamata: az Országgyűlés megválasztotta Magyarország új köztársasági elnökét.
A parlamenti procedúra 14 órakor kezdődött. Az ülésen először ismertették az államfőjelöléshez benyújtott ajánlásokat. A szabályok szerint ahhoz, hogy valaki hivatalosan is köztársaságielnök-jelöltté váljon, az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli támogatására volt szüksége.
Ezt a feltételt végül egyedül Baka András, a Tisza Párt jelöltje teljesítette, így az ő neve került fel a szavazólapra. A Mi Hazánk Mozgalom Tóth Máté ügyvédet és energiajogászt szerette volna jelölni, azonban mindössze hat képviselői ajánlást sikerült összegyűjteni számára, ezért hivatalosan nem válhatott jelöltté.
A Fidesz és a KDNP távol maradt
A Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt az államfő megválasztásának folyamatában. A két párt korábban jelezte, hogy nem fogadja el Sulyok Tamás államfői megbízatásának megszüntetését, ezért Baka András megválasztásában sem kívánt közreműködni.
A titkos szavazás nagyjából negyven percig tartott, majd következett a voksok összeszámlálása. Második fordulóra végül nem volt szükség.
Összesen 146 országgyűlési képviselő adta le szavazatát: 140-en támogatták Baka Andrást, hatan pedig ellene voksoltak. Ezzel az Országgyűlés már az első fordulóban megválasztotta Magyarország következő köztársasági elnökét.
Az új államfő a szavazás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon, augusztus 19-én léphet hivatalba, vagyis közvetlenül az augusztus 20-i nemzeti ünnep előtt kezdheti meg köztársasági elnöki munkáját.
Nem ismeretlen számára a magyar közélet
Baka András személye elsősorban az igazságszolgáltatás világából lehet ismerős. A jogász hosszú nemzetközi és hazai szakmai pályafutással rendelkezik.
1991-től az Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar bírájaként dolgozott Strasbourgban. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának hivatalos életrajza szerint 1991 és 2008 között töltötte be ezt a tisztséget.
2009-ben hat évre megválasztották a Legfelsőbb Bíróság elnökének, mandátuma azonban idő előtt véget ért. A magyar bírósági rendszer átalakításakor a Legfelsőbb Bíróság helyét 2012-től a Kúria vette át, Baka elnöki megbízatása pedig megszűnt.
Az ügy később Strasbourgba került. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája 2016-ban Baka számára kedvező döntést hozott: megállapította többek között, hogy Magyarország megsértette a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogát.
Baka ezt követően sem szakadt el az igazságszolgáltatástól. 2012 és 2020 között a Kúria tanácselnökeként dolgozott, emellett nemzetközi bírói szervezetekben is vállalt tisztségeket. Korábban az Európai Unió Legfelsőbb Bírósági Elnökei Hálózatának elnökévé is megválasztották, később pedig a szervezet tiszteletbeli elnöke lett.
Különleges politikai fordulat
Baka András államfővé választásának külön érdekességet ad saját politikai és szakmai múltja. Több mint egy évtizeddel azután kerül Magyarország egyik legmagasabb közjogi tisztségébe, hogy a Legfelsőbb Bíróság éléről idő előtt távozott, majd az ügyben pert nyert Magyarországgal szemben Strasbourgban.
A mostani döntéssel Baka András Magyarország nyolcadik köztársasági elnöke lett.
Az új államfő számára augusztus 19-én kezdődhet egy egészen új fejezet: ezúttal már nem a bírói pulpituson, hanem a Sándor-palotában folytathatja közéleti pályafutását.
Indexkép: portré Baka Andrásról 2022. február 8-án (fotó: AFP/Kőhalmi Péter)
Kapcsolódó cikkek:
