Komoly döntés született a Mészáros Lőrinc érdekeltségi köréhez tartozó OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt. ügyében: a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) igazgatósága kizárta a társaságot az Európai Unió helyreállítási alapjából finanszírozott hálózatfejlesztési és okosmérési pályázatokból.
A döntés indoka az volt, hogy a vállalat nem felelt meg az előírt átláthatósági követelményeknek. Az ügy ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az OPUS TITÁSZ által ellátott térségek szükséges energetikai beruházásai elmaradnak: a kormány közlése szerint más finanszírozási megoldást keresnek ezek megvalósítására.
Augusztus 10-én született meg a döntés
Az MFB igazgatósága 2026. augusztus 10-i ülésén határozott az OPUS TITÁSZ kizárásáról. Az intézkedés az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének, vagyis az RRF-nek a keretében meghirdetett hálózatfejlesztési és okosmérési konstrukciókat érinti.
Az MFB tájékoztatása szerint a támogatást igénylő társaság nem minősül az államháztartási törvény szerinti átlátható szervezetnek, ezért vele az adott konstrukcióban támogatási szerződés sem köthető.
A bank arra is felhívta a figyelmet, hogy a támogatott szervezetek átláthatóságának biztosítása Magyarország egyik fontos vállalása volt az RRF-források megszerzése érdekében, ezért a vonatkozó szabályok betartását a forrásvesztés elkerülése miatt is kiemelten kezelik.
Az Európai Bizottság részéről is alapvető elvárás volt az átláthatóság
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter közlése szerint az Európai Bizottság már a program előkészítése során alapfeltételként határozta meg, hogy csak teljesen átlátható tulajdonosi körrel rendelkező vállalkozások vehessenek részt ezekben a pályázatokban.
A kormányzati álláspont szerint az uniós támogatások felhasználásánál nemcsak annak van jelentősége, hogy a pénzek végül a magyar fogyasztók és vállalkozások javát szolgálják, hanem annak is, hogy a források felhasználása megfeleljen az átláthatósági előírásoknak.
Mi lesz a hálózatfejlesztésekkel?
A döntés azért is lényeges, mert az OPUS TITÁSZ Magyarország egyik meghatározó regionális villamosenergia-elosztó társasága. A vállalat Északkelet-Magyarországon 18 728 négyzetkilométeres területen működteti az elosztóhálózatot, közel 400 településen, több mint 760 ezer otthon és munkahely áramellátásához kapcsolódva.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium közölte, hogy tudomásul veszi az MFB határozatát. Egyúttal azt is jelezték, hogy a kormány a pályázati támogatási konstrukción kívüli megoldásokkal kívánja biztosítani, hogy az érintett települések ne maradjanak ki a szükséges energetikai beruházásokból.
Azt egyelőre nem részletezték, pontosan milyen finanszírozási vagy támogatási megoldást alkalmaznak majd.
Milliárdos fejlesztésekről van szó
Az OPUS TITÁSZ az elmúlt években jelentős hálózatfejlesztési programokat hajtott végre. Saját tájékoztatása szerint az egyik RRF-projektben 13,3 milliárd forint támogatás mellé ugyanekkora összegű önerőt terveztek, a fejlesztések pedig 261 megawattnyi további időjárásfüggő megújuló energiatermelő kapacitás hálózati integrációját segítik.
Az okosmérési programban szintén jelentős összegek mozogtak. A társaság korábbi közlése szerint 2024. június végéig mintegy 2,06 milliárd forintból 35 793 okosmérőt telepítettek. Ezek a berendezések kétirányú kommunikációra és mérésre alkalmasak, valamint negyedórás fogyasztási és termelési adatokat is képesek biztosítani.
Mindez jól mutatja, hogy az MFB mostani döntése nem egy marginális pályázatot, hanem az OPUS TITÁSZ alaptevékenységéhez szorosan kapcsolódó hálózati modernizációt érinti.
Hogyan kapcsolódik a társaság Mészáros Lőrinchez?
Az OPUS TITÁSZ történetének fontos fordulópontja 2021 volt. A korábbi E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. felvásárlását követően a társaság 2021. szeptember 1-jétől OPUS TITÁSZ néven folytatta működését. A tranzakcióban az OPUS GLOBAL és a Status Energy érdekeltségei egyaránt szerepet kaptak.
Az OPUS GLOBAL éves jelentése szerint az OPUS TITÁSZ tulajdonosai között fennálló megállapodás alapján az OPUS GLOBAL olyan többlet irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, amelyek miatt a társaságot konszolidált leányvállalatként kezelik.
A tulajdonosi struktúra másik fontos szereplője a Status Energy Kft., amely mögött a Status Energy Magántőkealap áll.
Az OPUS TITÁSZ saját 2023-as megfelelési jelentése ennél is egyértelműbben fogalmazott: a dokumentum szerint a társaság a „Mészáros Csoport” része, a vertikálisan integrált vállalatcsoport irányítójaként pedig Mészáros Lőrincet nevezte meg. A felsorolt csoporttagok között szerepelt a Status Energy Magántőkealap, a Status Energy Kft., az OPUS GLOBAL Nyrt. és maga az OPUS TITÁSZ is.
Most az a kérdés, miből folytatódnak a beruházások
Az MFB döntésének közvetlen következménye tehát az, hogy az OPUS TITÁSZ az érintett RRF-pályázatok keretében nem juthat hozzá az uniós forrásokhoz.
A történet azonban ezzel nem ért véget. A kormány már jelezte, hogy nem akarja, hogy az OPUS TITÁSZ szolgáltatási területén fekvő települések és az ott élő fogyasztók a társaság kizárása miatt essenek el a szükséges hálózatfejlesztésektől.
A következő fontos kérdés ezért az lesz, hogy milyen, a pályázati rendszeren kívüli forrásból finanszírozzák majd ezeket a beruházásokat, és ez mekkora állami szerepvállalást jelenthet.
Egyelőre erről nem közöltek részleteket.
Indexkép: Egri Élet
